Bár „kényelmi” szempontból a szolgáltató számára a legjobb megoldásnak a gyűjtőedény (kuka) űrmérete alapján való szemétdíj fizetés tűnik, és ezt fogadta el az alkotmánybíróság is annak idején, valójában nem teljesen felel meg „a szolgáltatásnak megfelelő díjfizetés” elvének. Főleg azért nem, mert egyrészt az adott méretű kuka nincs mindig tele, másrészt, ha pedig nem fér bele a szemét a kukába, akkor ezt az ingatlanhasználónak valamiképpen meg kell oldania (más edényébe való belehelyezés, otthontárolás a következő ürítésig). Az igazi megoldás tehát nem a köbméteres (különféle méretű) kukák alapján történő elszámolás, hanem a tömeg szerint történő díjterhelés lenne. Valamilyen módon a háztartási hulladék mennyiségét meg kellene mérni. A kuka tehát, mint edény csak a gyűjtésre szolgálhatna, de nem a szemét mérésére.
Persze kérdés, hogy a mérés miként oldódjon meg. Ehhez folyamatosan át kellene alakítani a szemétszállítás infrastruktúráját (a kukásautó modernizálása és mérésre alkalmassá tétele, szemétfeldolgozás helyén történő mérés, bekeverés nélküli szállítás, kukás autóval párhuzamos mért átvétel.) További kérdés, hogy a díjmegállapítás milyen költségtényezők alapján kerüljön megállapításra? (Beruházási költségek, szolgáltatási költségek, feldolgozási költségek, rekultiválási költségek).
Fogarasi József