Az Európai Bizottság 2017. júliusi kötelezettségszegési eljárási csomagja több, Magyarországot érintő ügyben is számottevő jogi lépéseket fogalmaz meg. A csomag a Bizottság mindazon aktuális határozatait foglalja magában, amelyeket az uniós jogon alapuló kötelezettségeiknek eleget nem tevő tagállamokkal szemben abból a célból hozott, hogy a polgárok és vállalkozások érdekeinek védelmében biztosítani tudja az uniós jog megfelelő alkalmazását különböző, uniós hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken és gazdasági ágazatokban. Tovább… (Szilágyi Dániel)
Az Európai Bizottság 2017. júliusi kötelezettségszegési eljárási csomagja több, Magyarországot érintő ügyben is számottevő jogi lépéseket fogalmaz meg. A csomag a Bizottság mindazon aktuális határozatait foglalja magában, amelyeket az uniós jogon alapuló kötelezettségeiknek eleget nem tevő tagállamokkal szemben abból a célból hozott, hogy a polgárok és vállalkozások érdekeinek védelmében biztosítani tudja az uniós jog megfelelő alkalmazását különböző, uniós hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken és gazdasági ágazatokban.
A kérdéses ügyek közül a legnagyobb sajtóvisszhangot a külföldről támogatott szervezetekkel kapcsolatos magyar törvény elfogadása okán megindított kötelezettségszegési eljárás kapta. A június 13-án elfogadott törvény, amely az évente 7,2 millió forintot meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő NGO-k (nem kormányközi nemzetközi szervezetek) esetén kötelezővé teszi a nyilvántartásba vételt, továbbá azt, hogy közleményeikben, weboldalukon és sajtóanyagaikban „külföldről támogatott szervezetként” jelöljék meg magukat, valamint a támogatásukkal kapcsolatos konkrét információkat a magyar hatóságoknak bejelentsék, a Bizottság álláspontja szerint több ponton is összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A törvény sérti mindenekelőtt az EU Alapjogi Chartájában biztosított egyesülés szabadságához való jogot, továbbá indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be a tőkemozgás szabadsága tekintetében azáltal, hogy diszkriminatív és az érintett szervezetekre nézve adminisztratív és reputációs többletterhet jelentő kötelezettségeket állapít meg. Az adományozókkal és az egyes ügyletekkel kapcsolatos részletes bejelentési kötelezettség – különösen annak fényében, hogy a hatóságok a beérkezett jelentéseket nyilvánosságra hozzák – egyidejűleg az adományozók magánélet és személyes adatok védelméhez való jogának sérelmét is felveti. A Bizottság mindezekre figyelemmel megindította Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárást, amelynek első lépéseként felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyre egy hónapon belül kötelesek válaszolni.
A magyar felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása miatt megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszába lépett, amelynek keretében a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak. Az ügy hátterében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény mindazon módosításai állnak, amelyek új követelményeket vezetnek be a külföldi felsőoktatási intézmények nevére, a Magyarország és az EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézmények származási országa közötti kétoldalú egyezmény szükségességére és arra vonatkozóan, hogy az intézmények származási országukban is kötelesek felsőoktatási szolgáltatásokat nyújtani, valamint további követelményeket állapítanak meg a felsőoktatási szolgáltatások magyarországi regisztrálását és engedélyezését illetően. A Bizottság álláspontja szerint a módosított törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságát, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottság ellentétesnek tartja a szabályozást a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel. Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről, amelyek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.
Szintén a második szakaszba léptek a Bizottság által Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország ellen a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos jogi kötelezettségeik megszegése miatt indított kötelezettségszegési eljárások. Az érintett államok egyike sem tett eleget a Tanács 2015 szeptemberében elfogadott két határozatán alapuló azon kötelezettségének, hogy egy gyors és jól szervezett áthelyezési eljárás biztosítása érdekében háromhavonta elhelyezési lehetőségeket ajánljon fel a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők számára, ezáltal hozzájárulva Görögország és Olaszország – a menedékkérők többségét fogadó két tagállam – tehermentesítéséhez. Figyelemmel arra, hogy a Bizottság 2017. június 15-én kiküldött felszólító leveleire adott válaszában a három tagállam egyike sem mutatott fel arra vonatkozó tervezetet, hogy gyors ütemű áthelyezéseket kezdenének a területükre, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt juttat el a tagállamokhoz, amelyre további egy hónapon belül kötelesek válaszolni. A válasz elmaradása vagy nem kielégítő volta esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
Említést érdemel továbbá, hogy a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a kiskereskedelmi ágazatban működő veszteséges vállalatokra vonatkozó korlátozások miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásban. Az ügy hátterében álló magyar szabályozás, amely megtiltja a rövid forgalmazási ciklusú termékeket – pl. élelmiszert – értékesítő kiskereskedőknek, hogy folytassák tevékenységüket Magyarországon, ha két egymást követő évben veszteségesen működtek, a Bizottság álláspontja szerint sérti a letelepedés szabadságát és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint a tőke szabad mozgását, és nem igazolható a közérdeken alapuló kényszerítő okokkal. Az ügyben Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy tájékoztassa a Bizottságot a helyzet kezelése érdekében meghozott intézkedésekről.
Az összefoglalót készítette: Dr. Szilágyi Dániel
Az Európai Bizottság sajtóközleményei a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokról:
http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-17-1935_hu.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-17-1936_en.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-1982_hu.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-1952_hu.htm
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-2103_hu.htm