Újabb légiutas jogokkal kapcsolatos döntést hozott az EUB

​A beszállás előzetes visszautasítása esetén az utasokat akkor is megilleti a kártalanítás, ha nem jelentkeztek utasfelvételre, és a beszállás visszautasításáról a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták őket – mondta ki az EUB legutóbbi döntésében. Az alapügy felperesének az indulás előtt 1 nappal nem volt lehetősége az online utasfelvételre, ezért kapcsolatba lépett a légitársasággal. A légitársaság tájékoztatta, hogy előzetes tájékoztatás nélkül, egyoldalúan áttette a felperes foglalását, és két nappal korábban induló járatra tette át, valamint a visszaútra szóló járatról kizárták, mivel az odafelé tartó járatra nem szállt fel (amiről a felperesnek nem volt tudomása). Tovább… (Iványi Rita)

A légitársaságok tájékoztatási kötelezettségének aspektusai

Az Európai Unió tagállamai között a leginkább sajátos utakon járó jogterület a magánjog területe, hiszen itt érvényesül legkevésbe az Európai Unió jogegységesítő törekvése. Ennek ellenére látható, hogy az egyes tagállamok szerződési jogánál kiemelt helyet foglal el a tájékoztatási kötelezettség problémaköre. A magyar és az ahhoz hasonló egyes tagállami szabályozások alapján nem meglepő, hogy a légiutasok jogait szabályozó uniós rendelet szintén kiemeli a tájékoztatási kötelezettség kérdését. Jelen tanulmány a joggyakorlatból vett példákon keresztül mutatja be e sajátos jogintézmény elméleti és gyakorlati kérdéseit. Tovább… (Zoványi Nikolett)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Munka Törvénykönyvének egyik rendelkezését

Az Alkotmánybíróság előtt bírói kezdeményezésre vizsgálta a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 276. § (8) bekezdés alkalmazhatóságát. Az indítványozó bíró az előtte folyamatban lévő ügyet felfüggesztette, majd az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a rendelkezés alaptörvény-ellenességét állapítsák meg, valamint semmisítsék meg azt. A rendelkezés így szólt: „Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni.” Tovább… (Pella Sebestyén Márk)

Szorgos keresők vagy lusta használók?.. avagy az átlagfogyasztó képének alakulása és fajtái az európai uniós jogban

Manapság a technológia dinamikus fejlődésével az emberek könnyedén ki tudják elégíteni az egyes fogyasztásra buzdító vágyaikat weboldalakon vagy egyéb más tradicionális módon. Viszont az igényeik kielégítése közepette az átlagember könnyen egy átverés áldozatává válhat. Ezért érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen magatartást várnak el a fogyasztóktól, hogy elmondhassák,  minden elvárhatót megtettek; illetve beszélhetünk-e különösen védendő fogyasztói csoportokról? Tovább… (Boros Dominik)

Szabad a pálya?- az egységes vízummentesség mechanikája

Az Európai Unió Bírósága a C-137/21. számú döntésében a Parlament keresetét elutasította, s nem állapította meg a Bizottság mulasztását, amelyet arra alapozott, hogy nem hozta meg az Egyesült Államok állampolgárainak vízummentességét ideiglenesen felfüggesztőjogi aktust, holott a 2018/1806. EU rendelet alapján felhatalmazást kapott rá és a feltételek fennálltak. Tovább… (Legény Lili)

Családbafogadó gyám, vagy rokon nevelőszülő?- gyermek átmeneti nevelésének anyagi vonzatai

Az elmúlt időben a hírpotálok bejegyzései alapján a nevelőszülő kifejezés felér egy szitokszóval, ennek ellenére Magyarországon majdnem 60000 gyermekvédelmi nevelőszülő rendelkezik működési engedéllyel, ebből több, mint 90% nevelt legalább 1 állami gondozott gyermeket, amely adathoz viszonyítva a kevés problémás eset egy nagyon jó arány. A családbafogadó gyám abban az esetben tudja ezt a feladatot felelősséggel vállalni, és a gyermek mindenekfelett álló érdekének is akkor fog megfelelni ez a befogadási forma, amennyiben az adott személy anyagi helyzete lehetővé teszi családjában az adott nehéz helyzetű gyermek saját költségen történő nevelését, gondozását, taníttatását, esetleges gyógykezelését. Tovább… (Hegedüs Eszter)

AB döntés született egy települési adó konfiskáló jellegéről

A Fővárosi Törvényszék normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének települési adóról szóló önkormányzati rendeletének két pontját alkotmányellenesnek vélve. Ugyanis az Alaptörvény szerint az adókötelezettség csupán a teherbíróképesség szintjéig terjedhet, így a települési adókötelezettség is csak arányos mértékig terhelheti az adóalanyokat. Az Alkotmánybíróság döntésében továbbfejlesztette a települési adóval kapcsolatos eddigi gyakorlatát. Tovább… (Balogh Lilla)

Az EUB ítélete a belföldi vállalkozásokba történő külföldi befektetések korlátozásáról

A Bíróság 2023. július 13-án hozta meg ítéletét a C-106/22. számú ügyben, melyben a Fővárosi Törvényszék fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bírósághoz 2022. februárjában. Az ügy alapját egy 2020-as kormányrendelet adta, mely alapján a belgazdaságért felelős miniszter engedélye szükséges, hogy stratégiai jelentőségű vállalatokban külföldiek tulajdont szerezhessenek. Tovább… (Pella Sebestyén Márk)

Bíró mentelmi jogának felfüggesztése és tisztségéből való felfüggesztése tárgyában döntött az EUB

A nemzeti bíróságok kötelesek mellőzni az olyan aktus alkalmazását, amely az uniós jog megsértésével rendeli el valamely bíró tisztségből való felfüggesztését – az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében, mely egy lengyel ügy kapcsán született. A Bíróság szerint sem azok a nemzeti rendelkezések, amelyek fegyelmi szankciók terhe mellett megtiltják a nemzeti bíróságok számára a fegyelmi tanács által hozott határozat kötelező jellegének vizsgálatát, sem valamely alkotmánybíróság azon ítélkezési gyakorlata, amely nem teszi lehetővé az ilyen vizsgálatot, nem képezheti akadályát annak, hogy e határozat alkalmazását mellőzzék. Tovább… (Kovács Kitti)

A nemzeti versenyhatóságok hatásköréről és az adatok helyes kezeléséről döntött az EUB

Az Európai Unió Bírósága értelmezésében a nemzeti versenyhatóság az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata keretében megállapíthatja az általános adatvédelmi rendelet megsértését. A lojális együttműködés elvének megfelelően azonban figyelembe kell vennie az e rendelet alapján hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság valamennyi határozatát vagy vizsgálatát. Tovább… (Balogh Lilla)