Előzetes döntéshozatali kérelem során döntött az Európai Unió Bírósága egy 2013-as magyar földtörvény-módosítás ügyében, ami a Magyarországon kívüli tagállamok haszonélvezeti jogát sértő jogszabály volt. A Bíróság ítélete értelmében azoknak a személyeknek, akiket az uniós jog megsértésével megfosztottak a mezőgazdasági földterület haszonélvezeti jogaitól Magyarországon, igényelhetik e joguk ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzését vagy ellentételezést. Tovább… (Szutor Beáta Bella)
Előzetes döntéshozatali kérelem során döntött az Európai Unió Bírósága egy 2013-as magyar földtörvény-módosítás ügyében, ami a Magyarországon kívüli tagállamok haszonélvezeti jogát sértő jogszabály volt. A Bíróság ítélete értelmében azoknak a személyeknek, akiket az uniós jog megsértésével megfosztottak a mezőgazdasági földterület haszonélvezeti jogaitól Magyarországon, igényelhetik e joguk ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzését vagy ellentételezést.
A Grossmania gazdasági társaság, amely Magyarországon rendelkezik székhellyel, a tagjai azonban más tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek, olyan haszonélvezeti jogok jogosultja, amelyet magyar területen elhelyezkedő mezőgazdasági földterületek vonatkozásában szerzett. A mezőgazdasági földekről szóló 2013. évi törvény – amely 2014-ben lépett hatályba – azonban fenntartja azt a szabályt, amely szerint az ilyen földekre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának szerződéssel történő alapítása semmis, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot. E jogszabály következményeként a hatáskörrel rendelkező hatóság az ingatlan-nyilvántartásból törölte a Grossmania haszonélvezeti jogait, és e törléssel szemben a társaság nem élt jogorvoslattal.
A Bíróság már korábbi, előzetes döntéshozatali ügyekben 2018. március 6-án hozott SEGRO és Horváth ítéletében megállapította, hogy az ilyen nemzeti szabályozás a tőke szabad mozgásának elvét érintő indokolatlan korlátozásnak minősül, vagyis ellentétes az EUMSZ 63. cikkel. Hasonló, 2019. május 21-i Bizottság Kontra Magyarország (Mezőgazdasági földterületeken létesített haszonélvezeti jog) ítéletében a Bíróság pedig kimondta, hogy a szóban forgó nemzeti szabályozás elfogadásával Magyarország ugyanezen elv mellett megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított, tulajdonhoz való jogot.
Az első ítéletet követően a Grossmania 2019. május 10-én kérelmet terjesztett a Vas Megyei Kormányhivatal elé a haszonélvezeti jogainak visszajegyzése iránt, e közigazgatási szerv e kérelmet azonban elutasította, és a fellebbezés alapján eljáró szerv pedig helybenhagyta azzal az indokkal, hogy a 2013-as törvény irányadó szabályai még hatályban vannak, és akadályát képezik a kért bejegyzésnek. A gazdasági társaság e határozatot keresettel támadta meg a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, vagyis a kérdést előterjesztő bíróság előtt. E bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy annak ellenére, hogy a Grossmania nem fordult jogorvoslatért a haszonélvezeti jogainak megszűnése miatt, e bíróságnak mégis mellőznie kell-e a fent hivatkozott szabályozás alkalmazását, és köteleznie a magyar hatóságokat e jogok visszajegyzésére.
A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy az alapjogvita idején nincs egy olyan rendelkezés sem a belső jogban, amely alapján a gazdasági társaság kártérítésre lenne jogosult, és a haszonélvezeti jogainak a törvény erejénél fogva történő megszűnéséből és e jogok törléséből ered. Azonban kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság egy 2015. július 21-i határozatban megállapította, hogy az Alaptörvénnyel ellentétes az, hogy a nemzeti jogalkotó a mezőgazdasági földekről szóló 2013-as törvény alapján megszűnt jogok folytán felmerülő kivételes vagyoni hátrányok kiegyenlítésére nem alkotott megfelelő szabályozást.
Bár az alapjogvita idején belső jogi szabályozás erre nincs, a Bíróság ítéletében emlékeztet arra, hogy a nemzeti bíróság nem köteles előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjeszteni, amennyiben a felmerült kérdés lényegében megegyezik egy hasonló esetben már előzetes döntés tárgyát képező kérdéssel, vagy már van ilyen ítélkezési gyakorlata a Bíróságnak akkor is, ha a vitás kérdések szigorúan véve nem azonosak. Másik oldalról viszont, amennyiben tehát már választ adott az uniós jog értelmezésével kapcsolatos kérdésre, mint jelen esetben a SEGRO és Horváth ítéletben, a nemzeti bíróságoknak mindent meg kell tennie, ami az értelmezés érvényre juttatásához szükséges.
Az uniós jog elsőbbségéből és a nemzeti bíróságok félretételi kötelezettségéből adódóan mivel a szóban forgó nemzeti szabályozás a tőke szabad mozgásával összeegyeztethetetlen, a magyar bíróságoknak figyelmen kívül kell hagynia e szabályozást annak vizsgálatánál, hogy a visszajegyzés iránti kérelmet el lehetett-e utasítani. A Bíróság azonban kiemeli, hogy az uniós jog nem követeli meg, hogy egy véglegessé vált közigazgatási határozatot visszavonjon, még akkor sem, ha e határozat ellentétes az uniós joggal. Ugyanakkor különleges körülmények fennállása esetén kötelezni lehet a közigazgatási szervet arra, hogy vizsgáljon felül egy ilyen határozatot a jogbiztonság és a jogszerűség érdekében. A szóban forgó nemzeti szabályozás egyszerre minősül a tőke szabad mozgásának elve és a tulajdonhoz való jog nyilvánvaló és súlyos megsértésének, és sokakat érintő káros gazdasági következménnyel járt, így a jogszerűség vizsgálatának kiemelt jelentősége van.
E feltételek mellett a Bíróság úgy ítéli meg, a magyar bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a hatályban lévő, törlésről szóló érintett jogi aktust, még akkor is, ha véglegessé vált.
Végezetül a Bíróság megállapítja, hogy a magyar bíróságok és hatóságok feladata megtenni valamennyi intézkedést, amely alkalmas a kiváltott jogellenes következmények megszüntetésére, és az eredeti állapot helyreállítására. Ezek az intézkedések elsősorban megnyilvánulhatnak a jogellenesen megszűnt haszonélvezeti jogok ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyzésében. Ha ez a helyzet azonban sérti harmadik személyek jóhiszeműen szerzett jogát az egykori jogosultak számára pénzbeli vagy egyéb ellentételezéshez való jogot kellene biztosítani, amelynek értékére alkalmas az e jogok megszűnéséből eredő gazdasági veszteség helyreállítására.
Az összefoglalót készítette: Szutor Beáta Bella, joghallgató DE ÁJK
Források jegyzéke:
https://www.napi.hu/ingatlan/fold-ingatlan-kulfoldi-europai-birosag-allam.747959.html
https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2022-03/cp220044hu.pdf
https://agrokep.vg.hu/input/iteletet-hozott-az-unios-birosag-a-zsebszerzodeses-ugyben-24970/