A 2012. évet követően stadionfejlesztési hullám söpört végig az országon. „Nemzeti Stadionfejlesztési Program” − hangzott mindenfele. De mégis hol zajlottak az abból finanszírozott építkezések és mekkora összeget emésztettek fel? A válasz nem is olyan egyszerű… mint ahogyan a Program megvalósításának módszere sem. Vajon hagyományos állami beruházásokra vagy valamilyen alternatív közfeladat-ellátási formációra ismerhetünk rá bennük? Tovább… (Varga Judit)
A tanulmány az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport által szerkesztett KÖZJAVAK folyóiratban jelent meg. Idézési javaslat:
Varga Judit: Stadion mustra – Hagyományos állami beruházások, vagy mégsem? KÖZJAVAK, II. évfolyam, 2016. 1. szám, 26-29. o. (DOI 10.21867/KjK/2016.1.6.)
A 2012. évet követően stadionfejlesztési hullám söpört végig az országon. „Nemzeti Stadionfejlesztési Program” − hangzott mindenfele. De mégis hol zajlottak az abból finanszírozott építkezések és mekkora összeget emésztettek fel? A válasz nem is olyan egyszerű… mint ahogyan a Program megvalósításának módszere sem. Vajon hagyományos állami beruházásokra vagy valamilyen alternatív közfeladat-ellátási formációra ismerhetünk rá bennük?
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program
Ha kronologikusan haladunk előre az időben, akkor elsőként egy 2013-ban elfogadott EMMI rendeletet kell kiemelni [27/2013. (III.29.) EMMI rendelet], mely az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról rendelkezik, s több sporttal összefüggő állami fejlesztés, támogatás között nevesíti, ezzel mintegy létrehozva, a központi költségvetésen belül a Nemzeti Stadionfejlesztési Program előirányzatát. A Program céljaként a döntéshozó az NB I-es és NB II-es labdarúgó klubok által használt stadionok, továbbá a labdarúgó akadémiák és labdarúgó pályák fejlesztése kapcsán a nézőtéri komfortot, a játéktér minőségét, a sportbiztonságot és a sporttechnológiát javító fejlesztéseket jelöl meg, melyek fedezetét a központi költségvetésből egyedi döntés alapján folyósított támogatás biztosítaná. A költségvetési támogatás kedvezményezettje lehet akár központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, gazdasági társaság, illetve civil szervezet is.
A fenti rendelet azonban nemcsak a Program számára gondoskodott költségvetési források elkülönítéséről, hanem nevesítve, különböző stadionok számára is. A Nemzeti Stadionfejlesztési Programtól függetlenül a Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciójára, a Szombathelyi Haladás Stadion fejlesztésére, a Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésére, a Diósgyőri Stadion fejlesztésére is elkülönít előirányzatokat a döntéshozó. Ezek a nevesített stadionok, de azokon kívül más sportlétesítmény-fejlesztési előirányzatok is elkülönítésre kerültek az előbbi rendeletben. Ennek azért van jelentősége, mert látható, hogy bizonyos beruházások nem tartoznak bele az EMMI rendelet alapján a Nemzeti Stadionfejlesztési Programba, ám ez a körülmény nem válik egyértelműen felismerhetővé a később megszületett jogszabályokban. Például a 461/2013. (XII. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósuló Diósgyőri Stadion rekonstrukciójáról beszél, holott arra a Programtól elkülönített költségvetési előirányzatot szántak. Másik példa lehet az előbbi visszásságra az 1980/2013. (XII. 29.) Korm. határozat, mely a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósuló labdarúgó sportlétesítményeket lajstromba veszi, s egyben módosítja a diósgyőri, szombathelyi és székesfehérvári stadionrekonstrukcióról rendelkező kormány határozatokat, mellyel a jogalkotó ismét azt a hatást kelti, hogy előbbi stadionok is a Program részét képezik, holott a kormány határozat melléklete, mely felsorolja a Program részét képező beruházásokat, nem tünteti fel sem a diósgyőri, sem a szombathelyi, sem a székesfehérvári stadiont Programba tartozó projektként.
1. táblázat
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósításra kerülő labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztések
*Megjegyzés: 2014-es kormányrendeletek hatályon kívül helyezték a jelölt beruházásokat.
Forrás: 1980/2013. (XII.29.) Korm. határozat 1. melléket
A fenti lista 2014-ben módosult. Egyrészt azért, mert két beruházást: a Budapest Hidegkuti Nándor Stadion és a Mezőkövesd labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztését kiemelték, illetve hat projekthez a rendelkezésre álló forrásokat összesen 4088 millió forinttal megtoldották. (Ez utóbbit lásd 1753/2014. (XII. 15.) Korm. határozat.)
A Program részét képező stadionfejlesztési beruházások közül tizenkettőt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősített a jogalkotó (Táblázatban sárgán kiemelve.), s így a megvalósításukkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek is kiemelt jelentőségűnek számítanak, mellyel a döntéshozó könnyíteni és gyorsítani szeretné e fejlesztési projektek megvalósítását. Valamennyi Programhoz tartozó fejlesztés hivatalos közbeszerzési tanácsadója, beruházás-lebonyolítója és építési-műszaki ellenőre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (Továbbiakban BMSK Zrt.).
A BMSK Zrt. az állam 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaság, mely felett a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja. Mivel nem érhető tetten ettől ellentétes közlés, így feltételezhető, hogy profitorientált piaci szereplőről van szó. A szervezet feladatkörébe olyan tevékenységek tartoznak, mint közbeszerzési, beszerzési és pályáztatási eljárások előkészítése és lefolytatása; építési beruházások megvalósítása, projektmenedzselés; sportüzemeltetési, logisztikai és sportlétesítmény-fejlesztési teendők. A jövőbeli tervek között szerepel − a Zrt. hivatalos honlapján (www.bmsk.hu) feltüntetett információk alapján −, hogy az eddig különböző állami szervek kezelésében lévő sportcélú állami ingatlanok mindegyike a BMSK Zrt. kezelésébe kerül a jövőben, ezzel a társaság mintegy speciális vagyonkezelési intézménnyé válna.
Stadion-beruházások a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon kívül
Nézzünk néhány példát a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon kívül eső olyan projektekre, melyek tárgya a Programéval azonos. Egyrészt említhető például a debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciójára irányuló beruházás, melynek megvalósítására az 1262/2010. (XI. 30.) Korm. határozat értelmében a Magyar Állam nevében a MNV Zrt. által alapított projektcég volt jogosult, a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. A Kft. 10%-ban a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának, 51 %-ban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek, 39 %-ban pedig a BMSK Kft. tulajdonában álló nonprofit társaság. A projekttársaság később megszerezte a szóban forgó stadion tulajdonjogát, melynek üzemeltetésére piaci alapon pályázatot volt köteles kiírni. A döntéshozó a projektre a 2011−2014-es években összesen 12,5 milliárd forint költségvetési forrást biztosított.
Az új ferencvárosi labdarúgó stadion építéséről az 1259/2012. (VII.26.) Korm. határozatban rendelkezik a jogalkotó. A határozat 2012−2014. között irányozta elő, összesen 18731 millió forint értékben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a szóban forgó sportlétesítmény megépítését.
A Nemzeti Stadionfejlesztési Programon kívüli projekt a Diósgyőri Stadion rekonstrukciója, melyről az 1895/2013. (XII.4.) Korm. határozat rendelkezett. Az építető 100%-ban a magyar állami tulajdonban lévő BMSK Zrt. alapította projekttársaság, mely a tulajdonába került sportlétesítmény üzemeltetéséről piaci alapon kiírt pályáztatással gondoskodik. A beruházásra 2013−2015. között összesen nettó 4500 millió forintot irányoztak elő. 2015-ben, egy újonnan elfogadott kormányhatározat a beruházás összértékét 8000 millió forintra emelte, a projekt befejezését 2017-re tolta és építtetőként a Nemzeti Sportközpontokat jelölte meg [Lásd 1037/2015. (II.9.) Korm. határozat.].
A Programon kívüli stadion-beruházások lajstromát gyarapítja a szombathelyi is. Erről az 1896/2013. (XII.4.) Korm. határozat döntött, mely megvalósításának első ütemére, azaz 2013−2015. között összesen nettó 9600 millió forintot irányzott elő a központi költségvetés. A beruházás építtetője a Szombathelyi Megyei Jogú Város Önkormányzata, megvalósítója az előbbi önkormányzat által létrehozott projekttársaság, még a szakmai tanácsadói feladatokat a BMSK Zrt. látja el.
A székesfehérvári stadion rekonstrukciójára eredetileg az 1922/2013. (XII.11.) Korm. határozat 2013−2015 között összesen 9000 millió forintot különített el a központi költségvetésben. A projekt beruházója és építtetője a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, míg a lebonyolítói és a szakmai tanácsadói feladatok a BMSK Zrt-re hárulnak. 2015-re azonban a stadion beruházást már 2014−2017. közé ütemezték, összesen 11000 millió forint értékben [Lásd 1285/2015. (IV.30.) Korm. határozat.].
Hagyományos állami beruházások vagy alternatív közfeladat-ellátási formációk a stadion projektek?
Az egyes projekteket külön-külön kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy eldönthessük, hogy a különböző beruházások hagyományos állami vagy alternatív közfeladat-ellátási megoldások e. Valamennyi stadiont érintő építkezés számbavételére terjedelmi korlátok miatt nem bocsátkozhattunk. Érdemes felhívni azonban a vizsgált, akár a Programban szereplő, akár azon kívül eső projektnél, a figyelmet néhány körülményre, melyek e beruházásokat hasonlatossá teszik a PPP szerződések keretében zajló infrastruktúrafejlesztésekhez. Egyrészt a fenti projektek mindegyike egy évnél hosszabb időtartamra született szerződést takar, továbbá jelentős forrásigényű beruházásokról van szó, mely beruházások eredményeként keletkező közösségi igényeket kielégítő létesítmények a kivitelező (projekttársaság) tulajdonába kerülnek, melyek azok piaci alapon történő hasznosítására vállalnak (vállaltak) kötelezettséget (A tárgyalt projektek közül a székesfehérvári ez alól kivétel, ahol a beruházó, építtető az önkormányzat volt.). E sajátosságok alapján előbbi megállapodásokat akár átlagos PPP-nek is minősíthetnénk, akad azonban két jegy, amelyek miatt speciális PPP ügyletekre: a Public-Public Partnershipre (PuP) hasonlítanak előbbi szerződések. Az egyik ilyen jellemző, hogy a beruházások fedezetét teljes egészében az állam, a központi költségvetés finanszírozza (finanszírozta), a másik pedig, hogy az állam bár gazdasági társaságokkal került kapcsolatba a létesítmények kivitelezésekor, ám legtöbbször e profitorientált szervezetek az ő többségi, főszabály szerint 100%-os tulajdonában álltak. Egyes hazai stadionprojektek így sajátos, a PPP és a PuP ügyletek jegyeit speciálisan elegyítő, alternatív fejlesztési megoldások.
TAO most már stadionfenntartásra is?
TAO most már stadionfenntartásra is?
Kapcsolódva ehhez az íráshoz, szeretném röviden bemutatni, hogy milyen problémák merülnek fel, és milyen változások jöhetnek a jövőben a társasági adóval kapcsolatban.
2011. július 1-je óta vehető igénybe a társasági adókedvezmény (TAO), ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-csapatsportokat, vagyis a kézilabdát, kosárlabdát, vízilabdát, jégkorongot és a labdarúgást. A kormány által amúgy is támogatott foci, meglepő módon itt is tarolt. Az összesen befolyó 7,9 milliárd forintból 6 milliárd a Magyar Labdarúgó Szövetséghez folyt be. A focicsapatokon belül Felcsút volt a legnagyobb nyertes. Az összes befolyt támogatás mintegy ötödét, vagyis 2,8 milliárd forintot kapott.
Átlátható. Vagy mégsem?
A Transparency International nemzetközi korrupciókutató intézet górcső alá vette a társaságiadó-kedvezmény (TAO) rendszerét, és kifejtették aggályaikat. Kutatásuk összegzése után arra jutottak, hogy a rendszerből teljes mértékben hiányzik az átláthatóság, kedvez az összefonódásoknak, és irracionális fejlesztések valósulnak meg.
További probléma, hogy a TAO- projekteket nem ellenőrzik, a beszerzések során túlszámlázzák az egyes tételeket, és semmilyen ellenszolgáltatási követelmény sincs a klubok részére. Ez ugyanis nem szponzoráció, ahol a cég által adott összegért cserébe elvárnak egy teljesítmény szintet, hanem a támogató adja a pénzt, és ellenszolgáltatás gyanánt nem vár el semmit. Szabados Gábor sportközgazdász szerint pont ez az egyik legnagyobb problémája a 2011-ben kialakított rendszernek, hogy ahelyett, hogy „megtanítanánk a klubokat halászni, odaadjuk nekik ingyen a halat”, vagyis nem készítik fel az egyesületeket a TAO utáni időszakra, amikor újra a piacról kell megélniük
Közpénz
Mint tudjuk, a TAO- pénzek átcsoportosított adóforintok, de ennek a kormány ellentmond. Dr. Szabó Tünde, az EMMI Sportért Felelős Államtitkára hangoztatta, hogy a „vállalkozók pénzéről, nem közpénzről van szó.” Ezzel nem tudok egyetérteni, ugyanis közismert tény, hogy a Tao az olyan pénz, amivel csökkentik az állam bevételét, vagyis innentől kezdve közpénznek minősül. Ráadásul bevezetésekor is úgy kellett engedélyeztetni a Bizottsággal, hogy közpénznek, állami támogatásnak minősül.
Lassan jön a TAO II.
Nem kell aggódnunk, hogy a sok újonnan felépülő stadiont nem lesz miből fenntartani. 2017 nyarától kibővítik a tao-pénzek felhasználhatóságának körét. A kormány még 2011-ben tette lehetővé vállalkozások számára, hogy nyereségük legfeljebb 75 százalékát sportcélokra fordítsák. A Tao II. előkészületei még folyamatban vannak, de valószínű, hogy 2017-től stadionfenntartásra is fordíthatják a vállalkozások bevételük meghatározott százalékát.
források:
http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/sportert-felelos-allamtitkarsag/hirek/dr-szabo-tunde-a-magyarorszagi-sportfejlesztes-egyik-sikertortenete-a-tao
http://atlatszo.blog.hu/2013/08/27/elrejtettek_a_tao-penzeket
http://vs.hu/sport/osszes/nincs-az-a-finom-etel-amit-egy-csipetnyi-szarral-ne-lehetne-elrontani-0420#!s2