Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Hozzászólás Fodor László „Nekünk nyolc …” c. bejegyzéséhez
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen):
.jpg)
Forrás: COM(2011) 202 végleges
Bartha Ildikó
e. adjunktus, DE-ÁJK
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments