Közüzemi szolgáltatások

Döntött az EUB: Uniós jogba ütközik a nemzeti szabályozó hatóság határozataival szembeni megfelelő jogorvoslati mechanizmus hiánya

Szerző:

2018. december 7-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságához, mivel véleménye szerint hazánk több ponton megsértette az uniós jogot. Többek között azzal, hogy a magyar villamosenergia-törvény és földgáztörvény nem teszi lehetővé a nemzeti szabályozó hatóság számára a rendszerüzemeltetőknél ténylegesen felmerült költségek figyelembevételét. Továbbá nem biztosított jogorvoslati lehetőséget a nemzeti szabályozó hatóság határozataival szemben. Tovább… (Lovas Dóra)

Eladósodás útján a helyi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok?

Szerző:

Az önkormányzati közfeladatot ellátó gazdasági társaságok egyre gyarapodó kötelezettségállománya kockázatot jelent az önkormányzatok gazdálkodására, pénzügyi egyensúlyára és likviditására is, hiszen a közfeladat-ellátásért felelős önkormányzat a közfeladat ellátásának biztosítása érdekében legtöbbször pótlólagos forrásokat bocsát a társaság rendelkezésére.  Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy mekkora kockázatot rejt magában a helyi önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok eladósodása, az elmúlt években milyen mértékben nőtt a szektor adósságállománya. Tovább… (Gyirán Zoltán)

Az Európai Bizottság növekvő szerepe az energiaügyi megállapodások megkötésében

Szerző:

Az Európai Bizottság 2016. december 7-én közzétett sajtónyilatkozatában üdvözölte az Európai Parlament és Tanács megállapodását arról, hogy a földgáz és a kőolaj tárgyában a tagállamok által harmadik országokkal megkötni kívánt kormányközi megállapodásokat a jövőben azok aláírása előtt a Bizottságnak véleményezésre kell megküldeni. A jelenleg hatályos (2012-ben elfogadott) szabályozás ugyanis kizárólag arra kötelezi a tagállamokat, hogy … Olvass tovább

„Őszi piknik” – Közjavak Hallgatói Workshop

Szerző:

A MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport rendszeresen tart konzultatív üléseket, melynek egyik eleme az immáron hagyománnyá váló „Hallgatói Workshop” elnevezésű nyilvános, tudományos ülése. A legutóbbi, 2016. november 15-én tartott „Őszi piknik” elnevezésű rendezvény rendhagyó volt abból a szempontból is, hogy a DE Praetor Szakkollégium „A kormányzás kihívásai” című műhelyének alakuló ülése is volt egyben. Tovább…

Energiaszabályozás: rezsicsökkentés EU-konform módon?

Szerző:

Az elmúlt hét folyamán került kihirdetésre a Magyar Közlönyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének 7/2016. és 8/2016. számú rendelete, amelyek a villamos energia, illetve a földgáz rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak megállapításának keretszabályait rögzítik a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó négyéves árszabályozási ciklus vonatkozásában. Az új szabályozás az uniós … Olvass tovább

Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

Szerző:

Bár a hulladékgazdálkodás centralizációjának (ki)alakításával a blog már több ízben is foglalkozott, követve a fejleményeket – egyfelől  bemutatta az áprilisban működésbe kezdett, új állami hulladékgazdálkodási holding (NHKV Zrt.) céljait, másfelől e bevezetett rendszernek a tervezett működését. Az elhúzódó szervezési problémákra tekintettel azonban, a téma még mindig aktualitását éli, sőt az anyagiak vonatkozásában úgy tűnik, újabb … Olvass tovább

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

Szerző:

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább…

„Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.”

Szerző:

A távfűtés környezet- illetve klímavédelmi szempontból előnyösebb a hagyományos fűtésnél, ezért előnyben részesítéséhez közérdek fűződik. E közérdek érvényesítését a központi szabályozás nem valósítja meg, ugyanakkor a helyi önkormányzatok kezét gúzsba köti. Fodor László írása ezt a feszültségpontot, illetve lehetséges megoldását vizsgálja. Tovább…

Okos. De megéri …?

Szerző:
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?

Szerző:

Az okos mérésnek több ágazatban, de különösen a villamos energia szolgáltatás terén van ma aktualitása. Ez a szektor kiemelést érdemel azért is, mert az Európai Unió klímapolitikai célkitűzései elsősorban rá vonatkoznak. Okos hálózatok nélkül e célok aligha teljesíthetők. De vajon milyen kilátásai, illetve szabályozási kihívásai vannak a rendszer bevezetésének az EU-ban és Magyarországon? Tovább… (Fodor László)