Légi utasok jogainak megítélése ügyében döntött az EUB: minden esetben jár átalánykártérítés?

2004-ben lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, mely azon légiutasok jogairól szól, akik valamely tagállam területén található repülőtérről indulnak vagy ilyen repülőtérre érkeznek. Az említett rendelet szabályait az Európai Unió Bírósága már több alkalommal értelmezte, ezzel biztosítva annak valamennyi tagállamban való egységes alkalmazását. Legutóbbi a C-826/19. sz. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Korneuburg (korneuburgi regionális bíróság, Ausztria) 2019. október 29‑i határozatával terjesztett elő a WZ és az Austrian Airlines AG között folyamatban lévő eljárásban. Tovább… (Nagy Péter Zsombor)

Döntött az EUB: Uniós jogba ütközik a nemzeti szabályozó hatóság határozataival szembeni megfelelő jogorvoslati mechanizmus hiánya

2018. december 7-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságához, mivel véleménye szerint hazánk több ponton megsértette az uniós jogot. Többek között azzal, hogy a magyar villamosenergia-törvény és földgáztörvény nem teszi lehetővé a nemzeti szabályozó hatóság számára a rendszerüzemeltetőknél ténylegesen felmerült költségek figyelembevételét. Továbbá nem biztosított jogorvoslati lehetőséget a nemzeti szabályozó hatóság határozataival szemben. Tovább… (Lovas Dóra)

Emelkedik a vízügyesek bére

A minap napvilágot látott hírek alapján egyértelmű, hogy hatott a vízügyesek sztrájkfenyegetése, ugyanis a legfrissebb hírek már a vízügyben dolgozók emelkedő fizetéséről szólnak. Az alacsony bérszínvonal és az annak nyomán kialakuló feszült helyzet sajnos általánosságban a közigazgatás egészére jellemző. Ez a probléma azonban a vízügyi ágazatban már-már elfogadhatatlan méreteket öltött, ugyanis a szféra mintegy 35%-os bérelmaradást mutatott a magyarországi havi bruttó átlagkeresethez képest. Tovább…

A Paks II. beruházás versenyjogi szabályok szerinti megítélése

A Paks II. beruházás bejelentésekor az Európai Uniónak számos aggálya merült fel, mivel véleménye szerint az ellentétes lehet az integráció energiapolitikai irányelveivel, illetve a közbeszerzésekre és a tiltott állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal is. A bogbejegyzésben ezen utóbbi kérdéskört járom körbe, elemzem az Európai Bizottság megállapításait és az azokból levont következtetéseit. Tovább… (Lovas Dóra)

Fekete felhők tornyosulnak az Uber felé, úgy tűnik eldől a sorsuk Európában

Az Uber számára meglehetősen kellemetlen fordulatot vett a vele szemben folyó eljárás az Európai Unió Bíróságán. Maciej Szpunar, a bíróság főtanácsnoka ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a cég tevékenységét a közlekedés területén kifejtett szolgáltatásnak kell tekinteni. Természetesen a főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Unió Bíróságát, de ha az eljárás végén is ez az álláspont győzedelmeskedik, akkor az Ubernek is teljesítenie kell a tagállamok által a taxisofőrök számára előírt kötelezettségeket. Tovább…

Állami szerepvállalások a Párizsi Klímaegyezmény vonatkozásában

A Párizsi Klímaegyezményt a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. Magyarország és az Európai Unió hat másik tagállama – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia– október 5-én ratifikálta a megállapodást. A megállapodás fő célkitűzése, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja, és folytatja … Olvass tovább

Csalás ellen nincs barikád – Az OLAF jelentése a 4-es metró kapcsán

A budapesti négyes metróvonalat a Magyarországon megvalósult legdrágább és egyben legvitatottabb uniós finanszírozású nagyberuházásaként könyvelhetjük el. A projekt kivitelezése egészen pontosan tíz évig húzódott el és ezalatt végig botrányok kísérték. A metróvonal végül – szerelvények nélkül –452,5 milliárd forintból készült el, ebből 181 milliárd uniós támogatás. A megépült metróvonal azonban ezidáig nem hozza a tervezett … Olvass tovább

„Várakozók az oltár előtt” – avagy a TPP alakulástörténete

Lee Hsien Loong-nak, Szingapúr elnökének 2016 nyarán a TPP-vel (Trans-Pacific Partnership, avagy Csendes-óceáni Partnerség) kapcsolatban megfogalmazott víziója, úgy tűnik, bizonyos értelemben mindenképpen valósággá válik: az Egyesült Államok ugyanis elhagyja a Csendes-óceáni térség 12 országát összefogó szabadkereskedelmi együttműködést. Írásunkban a megállapodás körüli főbb kérdések ismertetésére törekszünk, kitérve arra is, hogy miként alakulhat az „oltárnál várakozók” sorsa, mennyiben valósulhat meg a menyegző a menyasszony nélkül? Tovább… (Kanyuk Petra)

Európai Beruházási Bank, mint az európai növekedés fontos közreműködője

2017. január 24-én, Brüsszelben került megtartásra az Európai Beruházási Bank (EBB) éves sajtókonferenciája, amelynek keretében az EBB elnöke, Werner Hoyer értékelte a Bank 2016-os közreműködését az európai növekedés és befektetés előmozdításában, valamint felvázolta annak 2017-es évre vonatkozó elképzeléseit. Hoyer kifejtette, a Bank lényeges szerepet játszott a munkahelyteremtés és az európai növekedés területén, amelynek fontos eszközét … Olvass tovább

Energiaszabályozás: rezsicsökkentés EU-konform módon?

Az elmúlt hét folyamán került kihirdetésre a Magyar Közlönyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének 7/2016. és 8/2016. számú rendelete, amelyek a villamos energia, illetve a földgáz rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak megállapításának keretszabályait rögzítik a 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó négyéves árszabályozási ciklus vonatkozásában. Az új szabályozás az uniós … Olvass tovább