A Brexit, vagyis az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése mellett kampányolók a június 23-ra kiírt népszavazás közeledtével egyre változatosabb módon igyekeznek meggyőzni honfitársaikat ügyük igazáról. Nemrégiben bemutatott plakátjukon a balkáni országok uniós tagságának veszélyével érvelnek, a gondterhelt női alak mellett a következő felirattal: „Albánia, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország csatlakozik az EU-hoz. Komolyan.” [1]
Ezek a sorok nyilvánvalóan arra figyelmeztetnek, hogy az említett államok súlyos gazdasági, politikai, etnikai és egyéb problémái uniós csatlakozásukkal a fejlettebb tagállamok terhére válnának. A közvetíteni kívánt üzenet mellett (jobban mondva az ellen) azonban a plakát kiváló hirdetője lehet annak, hogy miért is van jelenleg nagyobb szükség az európai egységre, mint eddig valaha.
A prágai PASOS (Policy Association for an Open Society) intézet és partnerei által három éve, hat nyugat-balkáni állam tekintetében (Albánia, Bosznia-Hercegovina. Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia) készített felmérés szerint ugyanis az állampolgárok közintézményekbe vetett bizalmának szintje jelentős csökkenést mutat. A legnagyobb hanyatlás a korrupciós botrányokkal sújtott Macedóniában volt mérhető, a régió további államai esetében hasonló, bár kevésbé drasztikus eredményekkel számolhatunk. Alapvetően a politikai pártok kerültek a legrosszabb helyre a helyi intézmények sorában, míg a NATO és az EU iránti bizalom szintje – például Albániában – magasan verte a nemzeti intézményekkel szembeni jóhiszem nívóját.
Az ideális viszonyok között a köz érdekét szolgálni hivatott intézményekkel szembeni bizalmatlanság a kormányzatok gyengeségeinek megnyilvánulásaiban gyökerezik. Ezen okok indokolják az EU azon kijelentését is, miszerint az új csatlakozásokra még minimum öt évet várnunk kell. Fontos azonban kiemelni, hogy a tagság reménye ezen államoknak valószínűleg a legerősebb ösztönzésül szolgálhat ahhoz, hogy megváljanak korrupt gyakorlataiktól, magukévá tegyék a jó kormányzás alapelveit, átláthatóbbá váljanak és növeljék a nyilvánosság részvételét a döntéshozatali folyamatokban.
Amennyiben tehát a plakát felirata egyszer valósággá válik, akkor elmondhatjuk, hogy az EU segített ezen államoknak társadalmuk, csatlakozásra való érdemességük fejlesztésében, amelyek ennélfogva tagságukkal csak erősíthetik az Uniót: demonstrálva értékeinek igazi erejét, a valódi egységet a sokféleségben.
Készítette: Kanyuk Petra Ágnes, joghallgató
A plakátot ábrázoló kép forrása: https://twitter.com/hashtag/serbia%20albania
Felhasznált források:
http://www.kozjavak.hu/en/crisis-confidence
http://pasos.org/a-crisis-in-confidence/
http://pasos.org/category/advocacy-for-open-government-updates/
http://pasos.org/pasos-project-poll-trust-in-public-institutions-declines-in-western-balkans/
https://twitter.com/hashtag/serbia%20albania
http://uk.businessinsider.com/eu-referendum-reasons-to-vote-to-leave-the-eu-brexit-2016-6
Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból
Győzött a Brexit. Szoros, 52-48 százalék arányban a britek az EU elhagyása mellett döntöttek. Az eredmény rácáfol a közvélemény-kutatások előrejelzéseire, hiszen csütörtökön még mindenki azt valószínűsítette, hogy a britek észbe kapnak, és a maradás mellett voksolnak. Ahogy egyre valószínűbbé vált a kilépés, a font úgy kezdett folyamatosan gyengülni, most 10%-al ér kevesebbet a dollárhoz képest mint előző este ami 30 éves negatív csúcsot jelent. Természetesen a forint is jelentősen gyengült péntek reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben. A kilépés hosszú távú gazdasági és politikai hatásait most még talán megjósolni sem lehet. Egyelőre rengeteg még a kérdés: mi lesz Nagy-Britannia 2020-ig befizetendő tagdíjával vagy azokkal a munkavállalókkal akik az EU különböző tagállamaiból költöztek oda? Ám az első reakciók korántsem adnak okot bizakodásra. A holland Szabadság párt elnöke azt mondta, hogy most már ők is ki szeretnének lépni és elkezdi szervezni az ottani népszavazást. A skótok viszont az EU-ban szeretnének maradni, ezért népszavazást kezdményezhetnek a skót nacionalisták, hogy szakadjanak el Nagy-Britanniától. Észak-Írországban ugyanez a helyzet: ki szeretnének lépni Nagy-Britanniából és csatlaozni az EU-tag Írországhoz.
Források:
http://444.hu/2016/06/24/brexit-van-zuhan-a-font
http://index.hu/kulfold/eurologus/2016/06/24/nemet_mondtak_a_britek_az_europai_uniora/
http://hvg.hu/gazdasag/20160624_brexit_nepszavazas_nagybritannia_europai_unio_brimain
Rohanás a szakadék széle felé- Vissza kellene vonni a Brexitet
„Most nem a visszavonulásnak, a közönynek, a kétségbeesésnek van itt az ideje, hanem annak, hogy a védelmére keljünk mindannak, amiben hiszünk”
http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/vissza-kene-vonni-a-brexitet-tony-blair-szerint/
A Lordok Háza megkezdte a Brexit-tervezet vitáját
„Az 50. cikkely kétévi tárgyalási időtávlatot engedélyez a kilépési feltételekről, vagyis ha London a terveknek megfelelően a jövő hónap végéig bejelenti a folyamat elindítását, Nagy-Britannia EU-tagsága legkésőbb 2019 tavaszára megszűnik.”
http://kitekinto.hu/2017/02/20/europai-ugyek/a-lordok-haza-megkezdte-a-brexit-tervezet-vitajat/
Angliában dolgozna a Brexit után?- Ilyen lehetőségekre számítson
http://inforadio.hu/kulfold/2017/02/22/mit_jelent_hogy_anglia_a_brexit_utan_sem_zar_be/
Kezdeti áttelepítési tervek
A Morgan Stanley kezdetben 300 dolgozóját telepíti át más országokba Londonból, miután Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az amerikai globális befektetési bankcsoport első lépésben Frankfurtba vagy Dublinba irányítja át dolgozóinak egy részét.
Colm Kelleher, a Morgan Stanley elnöke még tavaly úgy nyilatkozott, hogy a ház egyes üzleti tevékenységeit át kell majd telepíteni Londonból a kontinensre, ha nem születik megállapodás a „passporting” jogokról, az EU kontinentális piacaira, főleg az euróövezeti piacokra bejárást biztosító szolgáltatási engedélyekről a Brexit-tárgyalásokon.
Az EU egészére vonatkozó „passporting” elvesztése más pénzügyi intézményeket is az Európai Unióba való áthelyezésére kényszerítheti. Egyes bankok, így a JPMorgan és az HSBC már utaltak arra, hogy a Brexit miatt több ezer állást szüntethetnek meg a szigetországban és tehetnek át az EU-ba.
https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-02-23/morgan-stanley-said-to-weigh-moving-300-u-k-jobs-on-brexit
EUs állampolgárok jogai az Egyesült Királyságban
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20170224STO63945/brexit-az-egyes%C3%BClt-kir%C3%A1lys%C3%A1gban-%C3%A9l%C5%91-uni%C3%B3s-%C3%A1llampolg%C3%A1rok-jogait-vizsg%C3%A1lta-az-ep
Lovagias Lordok az EU-állampolgárok jogai mellett
A szerdai záró vitanap után 358:256 arányban megszavazott felsőházi módosító döntés alapján – ha az a teljes parlamenti eljárás végén mégis érvényben maradna – a kormánynak az 50. cikkely aktiválása után három hónapon belül intézkedési javaslatcsomagot kell kidolgoznia annak garantálására, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó EU-állampolgárokat a brit EU-tagság megszűnése után is ugyanolyan életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodási jogosultságok illetik majd meg, mint most.
A brit kormány ezzel egyetért, és jelezte is szándékát arra, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról. Theresa May miniszterelnök ugyanakkor elveti, hogy ebben a kérdésben a törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London attól tart ugyanis, hogy egy ilyen kötelező egyoldalú brit garanciavállalás esetén az Európai Unióban maradó országokkal nehezebb lenne egyezségre jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról.
A Lordok Háza által szerdán elfogadott módosító indítvány az 50. cikkely aktiválására adandó felhatalmazás törvénytervezetének februárban tartott alsóházi vitájában is felmerült. Az alsóház azonban végül is módosítások nélkül, kényelmes többséggel adta jóváhagyását a cikkely aktiválásához, és a tervezet ezután került a felső kamara elé.
A Lordok Háza a kormány szándékával ellentétes szerdai döntésével annak a kormányzati határozattervezetnek a részletes vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához.
Ha az alsóház érvényteleníti a felső kamara módosítását, a tervezet ismét a Lordok Háza elé kerül. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat március végi elkezdésére kidolgozott menetrend.
http://www.atv.hu/kulfold/20170301-brexit-a-lordok-haza-felszolitotta-a-brit-kormanyt
http://www.independent.co.uk/news/uk/politics/brexit-latest-eu-nationals-right-to-live-uk-house-of-lords-theresa-may-mps-a7606641.html
https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/mar/03/lords-vote-brexit-eu-referendum
Zuhanó font
A font augusztus óta nem látott lejtmenetbe kezdett az euróval és a dollárral szemben, miután kezdi éreztetni a hatását a brit gazdaságon, hogy a szavazók többsége júniusban a brexit mellett döntött – írja a Bloomberg. Miközben a szigetország makrogazdasági adatai romlanak, az EU némi javulást mutat.
A brexitreferendumot követően erős számok láttak napvilágot, amiből a kilépés hívei azt a következtetés vonták le, hogy a brexitnek nem lesznek olyan negatív következményei, amilyenekről a bennmaradás hívei beszéltek. Ezután azonban fokozatosan romlani kezdtek a mutatók.
A brit gazdaság erejét az elmúlt időszakban a fogyasztói hitelek növekedése adta, ami fenntarthatatlan – véli Erik Weismann, az MFS Investment Management vezető elemzője. Szerinte a font tovább fog gyengülni az év során és a brit gazdaság a brexit miatt nem fog igazán magához térni. A kilépés éveken át fékezni fogja a gazdasági növekedést.
Drága brit „mulatság”
Theresa May brit miniszterelnök ugyan az év elején azt közölte, véget ér az az időszak, hogy Londonnak nagy összegeket kell befizetnie az EU számlájára (11,5 milliárd euróval Nagy-Britannia a második legnagyobb nettóbefizető Németország után), ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Sőt, a következő években a britek várhatóan semmit sem takarítanak meg, épp ellenkezőleg: körülbelül 60 milliárd euróba kerülhet a Brexit Nagy-Britannia számára.
Brüsszel ezen követelésével rögtön a kilépésről szóló tárgyalások kezdetén előáll Michel Barnier, akit az EU bízott meg a megbeszélések lebonyolításával. Az Európai Bizottság szerint mindenekelőtt a válás anyagi részleteiről kell megállapodni a britekkel, csak ezután lehet szó egy új szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Uniós diplomaták úgy vélik, az EU intézményeinek vezetői is egyetértenek abban, hogy először a pénzről legyen szó, utána pedig az egyén témákról.
https://www.bloomberg.com/news/articles/2017-03-04/u-k-has-no-obligation-to-pay-eu-in-no-deal-brexit-lords-say
Lordok Háza: újabb akadályok
Egy héten belül másodszor maradtak alul a westminsteri parlamentben a választott képviselők: a kedd esti vokson a The Times napilap ismeretei szerint 1831 óta fennálló rekordot megdöntő számban megjelent Lordok 366-268 arányban álltak ki amellett, hogy a Háznak „komoly” szerepet kell kapnia az EU-ból való kilépést lezáró tárgyalások befejeztével.
http://www.standard.co.uk/news/politics/brexit-bill-house-of-lords-defeats-government-bill-for-second-time-as-peers-call-for-meaningful-vote-a3484001.html
Már a jövő héten elkezdődhet a Brexit?
A Financial Times név nélkül idézett bennfentes forrásai szerint a hétvégi brüsszeli EU-csúcson a tagállam vezetőit figyelmeztették: készüljenek az 50. cikkely aktiválásának jövő heti bejelentésére.
A lap egyik brit kormányforrása közölte: az ő reményei szerint Theresa May már kedden, de a jövő hét végéig mindenképpen bejelentheti a kilépési folyamat hivatalos elindítását. A források szerint ebben az esetben április 6-án Brüsszelben újabb EU-csúcstalálkozó lenne, amelyen az 50. cikkely aktiválásáról szóló brit értesítésre adnának az unió részéről hivatalos választ.
A brit kormánynak a parlament részéről még nincs felhatalmazása a kilépési folyamat elindításának hivatalos bejelentésére. A felhatalmazásról szóló törvénytervezetet az elmúlt hetekben a londoni törvényhozás alsóháza és felső kamarája, a Lordok Háza is megtárgyalta, és a felsőház módosításokat fűzött a tervezethez (lásd fentebb).
Az alsóház hétfőn tárgyalja ismét a felhatalmazásról szóló tervezetet, és ha érvényteleníti a Lordok Háza által elfogadott módosításokat, a törvénytervezet újból a felső kamara elé kerül. Általános várakozások szerint azonban a Lordok Háza ebben az esetben már módosítások nélkül átengedné az indítványt, és a parlamenti folyamat hétfőn lezárulhat. Theresa May a szokásos hétfő helyett a tervek szerint kedden ismerteti az alsóház képviselőivel az EU-csúcson történteket, és a Financial Times szerint ez „olyan találgatásokra adhat okot”, hogy a kormányfő a felszólalást felhasználhatja az 50. cikkely aktiválásának bejelentésére is.
https://www.ft.com/content/8258447a-05a5-11e7-ace0-1ce02ef0def9
Skót népszavazás
Nicola Strugeon skót miniszterelnök bejelentette, hogy ha a britek kilépnek az Európai Unióból, ismét függetlenségi népszavazást kezdeményeznek.
Forrás: http://index.hu/kulfold/eurologus/2017/03/13/brexit_fuggetlensegi_nepszavazast_ker_a_skot_miniszterelnok/
Indulhat a Brexit!
A Lordok Háza módosítások nélkül véglegesítette hétfőn azt a kormányzati határozattervezetet, amelynek törvényhozási elfogadása a brit legfelsőbb bíróság januári döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.
A felsőház hétfő késő éjjeli végszavazásával véget ért a többhetes parlamenti eljárás, majd II. Erzsébet királynő csütörtökön kihirdette a megszavazott Brexit-határozat szövegét, ezzel pedig törvényerőre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve bármikor megkezdheti Theresa May brit kormányfő a Brexitről szóló tárgyalásokat az Európai Unió vezetőivel.
A miniszterelnöki hivatal egyértelmű jelzése szerint a kormányfő várhatóan március utolsó hetében küld értesítést az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a kilépési folyamat elindításáról. Március 25-én Rómában kerül sor EU-csúcsra, az 1957-es Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából, így tehát Theresa May várhatóan ezen az eseményen ragadja meg az alkalmat arra, hogy formálisan is aktiválja az 50. cikkely.
http://hvg.hu/vilag/20170314_Brexit_megvan_a_parlamenti_felhatalmazas_a_kilepesre
Későn ébredtek a skótok?
A skót miniszterelnök a tavalyi EU-népszavazás óta több nyilatkozatában is közölte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére távoznia kell az Európai Unióból.
Az SNP hétvégi kongresszusán Nicola Sturgeon kijelentette: kormánya olyan időpontban kívánja megrendezni az újabb függetlenségi népszavazást, amikor már tudható, hogy az Egyesült Királyság milyen feltételekkel hagyja el az Európai Uniót, de nem túl későn ahhoz, hogy Skócia „más utat választhasson”.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit_keson_ebredtek_a_skotok.631770.html
Mi lesz a brexit után az angliai egészségüggyel?
Az uniós országokból érkező nővérek száma a Brexit szavazás óta 92 százalékkal visszaesett.
Ha Theresa May-nek nem sikerül megnyugtató biztosítékokat kínálni, akkor az egészségügyi ellátás súlyos munkaerőhiánnyal néz szembe.
https://www.theguardian.com/society/2017/mar/18/nhs-eu-nurses-quit-record-numbers
http://hvg.hu/gazdasag/20170319_Megszivjak_az_angolok_a_Brexitet_nem_mennek_mar_oda_a_noverek
Skót függetlenség
Egy felmérés válaszadóinak nagyobb része Theresa May brit miniszterelnökkel ért egyet, aki azt mondta: ameddig le nem zárulnak a tárgyalások Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból, ” nem időszerű” egy újabb függetlenségi referendum.
Forrás://index.hu/kulfold/2017/03/19/a_skotok_tobbsege_nem_szeretne_a_fuggetlensegrol_szavazni/
Március 29-én startol a nagy európai válóper
„A találgatásoknak véget vetve a londoni kormány hétfőn bejelentette, hogy március 29-én fogja bejelenteni Nagy-Britannia hivatalos kilépési szándékát az Európai Unióból. Az EU27-ek május elején tervezett csúcstalálkozóját követően még májusban megkezdődhetnek a Brexitről a tárgyalások, amelyek lefolytatására elvileg két év áll rendelkezésre.”
http://www.bruxinfo.hu/cikk/20170320-marcius-29-en-startol-a-nagy-europai-valoper.html
Brexit: súlyos következményekre figyelmeztet a főtárgyaló
Súlyos következményekkel járna mindenki számára, ha megállapodás nélkül zárulnának az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalások – figyelmeztetett szerdán Michel Barnier, az Európai Bizottság által kinevezett Brexit-ügyi főtárgyaló. Mint mondta, ez „teljes bizonytalanságot” teremtene az Egyesült Királyságban, hozzátéve, hogy ez nem az Európai Unió által tervezett forgatókönyv. A volt francia külügyminiszter leszögezte, ő mindent meg fog tenni azért, hogy tető alá lehessen hozni egy kölcsönösen elfogadható egyezséget. Szerinte a sikeres tárgyalások előfeltétele a bennmaradó tagállamok egysége és az átláthatóság, illetve az, hogy a felek mihamarabb tisztázzák, mi lesz a sorsa a szigetországban élő uniós állampolgároknak, illetve a briteknek az EU huszonhét országában.
Barnier emellett felhívta rá a figyelmet, hogy megegyezésre kell még jutni az EU-val szemben fennálló brit pénzügyi kötelezettségek összegéről, mielőtt tárgyalni kezdenének egy jövőbeli kereskedelmi szerződésről – írja az MTI.
„Ez nem valamiféle büntetés, mindössze arról van szó, hogy rendezni kell a számlákat, amikor egy ország kilép az unióból” – közölte a főtárgyaló. „Egyetlen eurót sem fogunk kérni a britektől olyasmire, amibe nem egyeztek bele az EU tagjaként. Hasonlóképpen, a huszonhetek is eleget fognak tenni az Egyesült Királyság, a brit állampolgárok, vállalatok és régiók felé tett vállalásaiknak” – szögezte le.
Az EU széleskörű és ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni a szigetországgal, ennek ugyanakkor még a legpozitívabb forgatókönyv esetén sem lehetnek annyira kedvezőek a feltételei, mint a belső piaci tagságnak voltak – mondta Barnier.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit_sulyos_kovetkezmenyekre_figyelmeztet_a_fotargyalo_frissitve_.632016.html
Brexit: megvan a legnagyobb nyertes?
Frankfurt az éllovas a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában honos bankok átcsábításáért folyó versenyben a Financial Times körképe szerint. A londoni gazdasági napilapnak Hubertus Väth, a frankfurti pénzügyi szolgáltatási szektor érdekvédelmi szervezetének vezérigazgatója elmondta, hogy a következő öt évben tízezer londoni banki állás áttelepítésével számol. Frankfurt „jelzésnél immár többnek számító” megkereséseket kapott az öt legnagyobb amerikai bankcsoport közül háromtól, valamint svájci, japán, koreai és indiai bankoktól. Väth szerint ezek a cégek már eldöntötték, vagy most készítik elő a döntést arról, hogy Frankfurtban hoznak létre telephelyeket.
A Financial Times más forrásai szerint a Londonban honos amerikai nagybankok közül a JP Morgan, a Morgan Stanley és a Bank of America-Merrill Lynch „rövidített listáján” szerepel Frankfurt a lehetséges európai helyszínek között, bár a bankok terveit „jól ismerő” források szerint valószínű, hogy ezek a cégek több EU-országban terítik majd a Londonból áttelepítendő tevékenységeket
Elindult a Brexit
http://hvg.hu/gazdasag/20170329_Hivatalosan_is_elindult_a_Brexit
Brexit: nincs különalku!
Az Egyesült Királyság nem tárgyalhat külön, és nem is köthet különalkukat az uniós tagállamokkal, az EU egyként és egységesen fog fellépni a brit kilépéséről szóló tárgyalásokon – áll abban a szövegtervezetben, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke készített a kiválási tárgyalásokról szóló iránymutatásként, és küldött szét a tagállamok kormányainak pénteken.
A dokumentum leszögezi: „semmiről nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás”, vagyis nem lehet részenként megállapodni a kilépés feltételeiről.
Tusk tárgyalási iránymutatása az EU és az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) jövőbeni kapcsolatáról úgy fogalmaz, hogy arról majd csak akkor lehet megállapodni, ha a kilépő ország már nem tagja az uniónak, a megállapodás előkészítése mindazonáltal már a kiválási tárgyalások második szakaszában megkezdődhet, ha az első fázis megfelelően halad.
Donald Tusk nem mulasztotta el emlékeztetni a tagállamokat: arra is fel kell készülni, hogy a kilépési tárgyalások kudarccal végződnek.
http://nepszava.hu/cikk/1125171-brexit—nem-lehet-kulonalkukat-kotni
Gibraltáron borulhat a Brexit -alku?
A brit külterület több alku tárgyát is képezheti a kilépési folyamat során egy kiszivárgott európai uniós feljegyzés szerint. Mivel a tárgyalások alatt minden uniós tagállamnak vétójoga van, a területre igényt tartó Spanyolország akár zsarolhatja is az Egyesült Királyságot. Akár az is elképzelhető, hogy közös felügyeletet kérnek a félszigetre, amelytől a britek erősen elzárkóznak – írja a BBC.
http://www.bbc.com/news/uk-politics-39453535?ocid=socialflow_twitter&ns_mchannel=social&ns_campaign=bbcnews&ns_source=twitter
Brexit: Eközben Gibraltáron…
A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap forrásai szerint Fabian Picardo, a gibraltári önkormányzat vezetője többször is kérte a brit kormányt, hogy az 50. cikkelyt aktiváló levél külön térjen ki Gibraltárra, és szögezze le, hogy az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszeréről szóló megállapodásnak a terület is legyen részese.
A brit lapnak nyilatkozó gibraltári források szerint azonban Theresa May a spanyol kormány külön kérésére hagyta ki Gibraltárt az 50. cikkely aktiválását bejelentő leveléből – figyelmen kívül hagyva a brit külügyminisztérium fenntartásait is -, ám Madrid ezzel egy időben kilobbizta az EU-nál, hogy a válaszlevél-tervezetben szerepeljen Gibraltár kérdése.
A ügy által Londonban szított indulatokat jellemzi, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egyik volt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, Michael Howard vasárnap párhuzamot vont a Gibraltár feletti brit szuverenitás és az Argentína által 1982-ben megszállt, majd a brit hadsereg által 77 napos véres háborúban visszavívott Falkland-szigetek brit fennhatósága között.
Theresa May a nap folyamán telefonon beszélt a gibraltári önkormányzat vezetőjével, Fabian Picardóval, akit biztosított arról, hogy az Egyesült Királyság „rendíthetetlenül” támogatja a jövőben is Gibraltárt és népét. A brit kormány soha nem járulna hozzá, hogy Gibraltár lakossága szabadon és demokratikusan kifejezésre juttatott akarata ellenére más ország fennhatósága alá kerüljön, és nem is kezd tárgyalásokat Gibraltár szuverenitásáról a terület egyetértése nélkül.
https://www.buzzfeed.com/matthewchampion/between-a-rock-and-an-even-harder-place
http://www.pbs.org/newshour/bb/gibraltar-british-citizens-worry-effects-brexit/
Túl van Nagy-Britannia az első Brexit tárgyaláson
Kétórás megbeszélést tartott csütörtökön Londonban Theresa May brit miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Ez volt az első találkozó azóta, hogy múlt szerdán hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. A Downing Streeten tartott csütörtöki megbeszélés után a felek nem tartottak sajtótájékoztatót, de a brit kormányfő hivatalának szóvivője közölte: Theresa May a tárgyaláson megerősítette, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után is „elmélyült, különleges” kapcsolatrendszert kíván fenntartani az Európai Unióval. A brit miniszterelnök közölte Tuskkal azt is, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről.
A Brexit és a bankszektor csatája
A brit jegybank szerint a londoni City pénzügyi szolgáltatási cégeinek az eddiginél alaposabban fel kell készülniük a brit EU-tagság megszűnéséből eredő minden eshetőségre. A Bank of England felhívása a legkedvezőtlenebb lehetőségek közé sorolja, hogy a kilépési tárgyalások végéig esetleg nem születik új kereskedelmi, vagy pénzügyi szabályozói-felügyeleti megállapodás London és az Európai Unió között.
http://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/bank-of-england-a-brexitnel-a-legrosszabbra-kell-keszulni-486644
Brexit: Az EU nem lesz könyörületes
Az EU 27 tagállama áldását adta arra, hogy az unió úgynevezett kemény feltételekkel tárgyaljon a britekkel a kilépésükről, írja a Bloomberg. Ez azt jelenti, hogy a Donald Tusk vezette Európai Tanács feltételrendszere elfogadásra került és figyelmen kívül hagyják Theresa May azon kérését, hogy a számukra különösen életbevágó kereskedelmi megállapodásról és a kilépési feltételeikről egyszerre tárgyaljon velük az EU.
https://www.bloomberg.com/politics/articles/2017-04-11/eu-shows-support-to-tough-brexit-stance-as-preparations-continue
Előrehozott választást jelentett be Theresa May
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak június 8-án Nagy-Britanniában – jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök teljesen váratlanul. A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le. A választásokról szóló törvényjavaslatot a kormány szerdán terjeszti az alsóház elé, amely várhatóan még aznap szavaz is az indítványról.
A brit kormányfő, aki tavaly nyáron vette át a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól, eddig azon az állásponton volt, hogy nincs szükség soron kívüli parlamenti választásra, mivel az csak újabb bizonytalanságot teremtene éppen a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalások kritikus kezdeti szakaszában. Downing Street-i hivatala előtt tett keddi nyilatkozatában viszont éppen azzal indokolta az előrehozott választásokról szóló döntést, hogy csak így garantálható a következő évek tárgyalássorozatához szükséges biztonságos politikai háttér. Theresa May hozzátette ugyanakkor, hogy „vonakodva és csak a közelmúltban” hozta meg döntését az előrehozott választások kiírásáról.
A kormányfő egyenes utalást tett arra, hogy elégedetlen a kormányzati és törvényhozási körökben tapasztalható széthúzással, mondván: az ország kezd egységesen felsorakozni a Brexit-folyamat mögött, „a Westminster azonban nem”. A brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokhoz elengedhetetlen az egység a londoni Westminster kormányzati negyedben, és ennek megteremtése végett vált szükségessé az előrehozott választások kiírása – mondta a brit kormányfő.
May a döntés indoklásában alig burkolt utalást tett arra is, hogy a kormányzó Konzervatív Párt jelenlegi csekély alsóházi többségének bővülését reméli a választásoktól. Kijelentette: az ellenzéki pártok abban bíznak, hogy a kis parlamenti kormánytöbbséget kihasználva irányváltásra kényszeríthetik a kormányt a Brexit-tárgyalásokon.
A miniszterelnök szerint „a Brexit-folyamatban nincs visszaút”, de az ellenzék veszélyezteti a kilépési tárgyalások hazai előkészítését, és ez gyengíti a kormány tárgyalási pozícióit Európában is. „Ha most nem tartunk parlamenti választásokat, folytatódna (az ellenzék) e politikai játszadozása (…) A Westminster megosztottsága veszélyezteti azt a képességünket, hogy sikert kovácsoljunk a Brexitből” – fogalmazott a brit kormányfő. Theresa May szerint most kínálkozik „vissza nem térő esély” az új választások lebonyolítására még azelőtt, hogy az Európai Unió kialakítaná végleges tárgyalási pozícióját és megkezdődnének a részletes tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.
http://nepszava.hu/cikk/1126870-brexit—elorehozott-valasztast-jelentett-be-theresa-may
Brexit: a választás után kezdődhetnek meg a tárgyalások
Az Egyesült Királyság kiválásáról, a Brexitről szóló, valódi politikai tárgyalások a június 8-i választás után kezdődhetnek meg – tolmácsolta Jean-Claude Juncker elnök szavait Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. Szkínász tagadta, hogy az egyeztetések elhalasztásáról lenne szó, mert a tárgyalások az előrehozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna.
A szakértők korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások már május végén megkezdődhetnek. A bizottság a bennmaradó huszonhetek vezetőinek április 29-i csúcstalálkozóját követően tesz majd javaslatot az egyeztetések megindítására, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A szóvivőt emellett David Davis brit miniszter azon kijelentéséről is kérdezték, miszerint még viták tárgyát képezi a jelenleg Londonban működő uniós ügynökségek – az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – esetleges költözése, megtartásukért harcolni fog az Egyesült Királyság. Szkínász szerint az EU ügynökségeinek az Unió területén kell működniük, semmiképp nem maradhatnak a brit fővárosban a távozás után. A jövőbeni helyszínről a bennmaradó tagországok döntenek, a kérdés nem része a Brexit-tárgyalásoknak. Londonnak nem lehet szava a költözésben, az Egyesült Királyságnak mindössze az a feladata, hogy megkönnyítse a folyamatot, amelynek még a szigetország tényleges kiválása előtt le kell zárulnia.
https://vs.hu/kozelet/osszes/brexit-a-brit-valasztas-utan-kezdodhetnek-a-targyalasok-0419
Brexit: Juncker Londonba látogat
Theresa May brit miniszterelnök meghívására Londonba látogat április 26-án és előkészítő megbeszélést folytat a Brexitről szóló tárgyalásokról Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – közölte Mina Andreeva bizottsági szóvivő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta, Junckert az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkének megindítását előkészítő londoni megbeszélésére elkíséri Michel Barnier, a kilépési feltételekről Londonnal folytatandó tárgyalások munkacsoportjának az uniós bizottság által delegált vezetője.
Brexit: Vita a külföldön élőkről
Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: brit miniszterelnökként fontos feladatának tartja, hogy gondoskodjék a többi 27 EU-országban élő britről. Hozzátette: kormánya biztosítani kívánja a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakban is, de szükségesnek tartja a viszonosság elvének alkalmazását, vagyis azt, hogy az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.
Megtorpanhat a londoni City a Brexit miatt
A Goldman Sachs bankcsoport vezetője szerint a londoni City pénzügyi központja valószínűleg nem épül le a brit uniós tagság megszűnése után, de fejlődése megtorpanhat, ha a Londonban honos pénzügyi szolgáltató vállalatok nem férnek hozzá maradéktalanul az európai piachoz.
http://www.origo.hu/gazdasag/20170505-megtorpanhat-a-londoni-city-a-brexit-miatt-elkoltozhetnek-a-bankok.html
Brexit:”Nem fogunk ekkora válási számlát kifizetni!”
A Financial Times szerdán közölte: számításai szerint az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében.
A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az EU Brexit-tárgyalói felfelé módosították az unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről szóló eredeti kalkulációikat, amelyek egyebek mellett tartalmazzák a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, 2019-2020-ra járó mezőgazdasági hozzájárulást és az uniós adminisztratív költségeket.
A nettó befizetési igény a 100 milliárd eurós bruttó összegnél nyilván kisebb lesz, de így is jóval magasabbnak ígérkezik az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által korábban felvetett 60 milliárd eurónál – áll a Financial Times szerdai cikkében.
David Davis, a kilépési tárgyalások irányítására létrehozott brit minisztérium vezetője azonban az ITV brit kereskedelmi televíziónak nyilatkozva szerdán kijelentette: a brit kormány „ekkora válási számlát” biztosan nem fog elfogadni és kifizetni. Davis szerint London annyit fizet majd, amennyire jogilag kötelezhető, és „nem annyit, amennyit az Európai Bizottság akar”.
https://www.ft.com/content/29fc1abc-2fe0-11e7-9555-23ef563ecf9a