Ros(s)zatom szerződés – avagy Paks II. engedélyezéséhez vezető szövevényes út

Szerző:

Az alábbi rövid összefoglalóban azt a hosszú folyamatot kívánom bemutatni, melynek eredményeként az Európai Bizottság végül rábólintott, és engedélyezte a paksi atomerőmű bővítésének megvalósítását.

A paksi atomerőmű bővítésének gondolata egészen 2009-re nyúlik vissza, amikor a parlament egy országgyűlési határozattal döntött a bővítés előkészítéséről. Ezt követően több kormányhatározat is született a projekthez kapcsolódóan, melyek – többek között – arról határoztak, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, az energiaellátás szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak nyilvánítják a paksi bővítést, illetve létrehozták a Nukleáris Energia Kormánybizottságot is.

A következő nagy lépést az jelentette, hogy 2014. február 6-án az Országgyűlés elfogadta a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésről szóló egyezmény kihirdetését szolgáló T/13628. számú törvényjavaslatot. Ugyan ezen év decemberében rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá a paksi atomerőmű bővítéséről. Aszódi Attila, paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ismertetése alapján három szerződésről volt szó. Az első az úgynevezett EPC-szerződés az erőmű tervezésének részleteit tisztázza, és a következő 12 év feladatait rögzíti, a második az üzemeltetési-karbantartási szerződés, a harmadik pedig az üzemanyag szerződés volt.

2015. március elején olyan hírek láttak napvilágot, miszerint Brüsszel blokkolta a paksi-projekt megvalósítását célzó 12 milliárd eurós orosz-magyar megállapodást. Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője azonban azt mondta, hogy az Európai Bizottság kizárólag a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződés felülvizsgálatával foglalkozott, ugyanis az sérti az Euratom-megállapodás 53. cikkelyét. Ezzel kapcsolatban sokáig folyt a vita a Roszatom-szerződésekben foglalt pénzügyi és fűtőanyag-ellátási kérdésekről, hiszen minden erre vonatkozó szerződést jóvá kell hagynia az Euratom-nak. Az Euratom azt kifogásolta, hogy a Roszatom-szerződés értelmében Magyarország kizárólag Oroszországtól importált volna nukleáris üzemanyagot, és az Európai Bizottság is kiállt ezen elutasító döntés mellett.

Hatalmas felháborodást váltott ki, amikor a parlament 2015. március 3-án 130 igen, 62 nem szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta a fejlesztési miniszter javaslatát, miszerint a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok közérdekű adatként 30 évig nem ismerhetők meg. Jóri András, korábbi adatvédelmi biztos szerint ez a joggal való visszaélés, hogy külön törvényben szabályoznak olyat, amire van általános törvény is. A paksi-bővítés kapcsolatos visszásságok azonban még nem értek véget, hiszen 2015. november 19-én az Európai Bizottság felszólító levelet küldött és kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ugyanis a Bizottságnak kételyei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a paksi atomerőmű-projekt összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. Úgy vélték, hogy „a magyar kormány átlátható eljárás nélkül, közvetlenül ítélte oda a Paks II. atomerőmű két új reaktorának megépítésére és két további reaktor felújítására vonatkozó szerződést.” Véleményük szerint a paksi projekt közvetlen odaítélése nem felel meg a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályoknak (a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvnek). A Kormány álláspontja szerint azért adták oda versenyeztetés nélkül a megvalósítás jogát, hogy „a régi mellé épülő új atomerőmű is orosz technológiával készüljön el.”

Azonban Brüsszel szerint nem csak a transzparenciával kapcsolatban volt aggályos a paksi bővítés, hanem a beruházás finanszírozásának tekintetében is. Annak érdekében, hogy a Bizottság meggyőződjön arról, hogy nincs-e tiltott állami támogatás a megvalósulás mögött, 2015. november 23-án részletes vizsgálatot kezdeményezett ez ügyben. A Bizottság e körben azt vizsgálja, hogy ha egy magánberuházó finanszírozta volna a projektet, akkor is hasonlók lettek volna-e a feltételek, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. A versenypolitikáért felelős uniós biztos Margrethe Vestager azt nyilatkozta, hogy „tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a Bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy az állami támogatást tartalmaz.” Az EU-Szerződés szerint a tagállamok szabadon dönthetnek az energiaszerkezetükről, a Bizottságnak azonban biztosítani kell, hogy amikor közpénzeket használnak fel, akkor az kizárólag uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

A fentebb már említett szerződés-titkosítással kapcsolatban Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője még 2015 nyarán fordult panasszal az Európai Bizottsághoz. A testület megvizsgálta a beadványát, és még ősszel jelezte, hogy a titkosítási rendelet valóban sérti a közösség előírásait és a Kormánynak meg kell szüntetnie a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó valamennyi irat általános titkosítását. Ezzel kapcsolatban az EB egy szigorú menetrendet írt elő a Kormány számára, miszerint az erre vonatkozó törvényjavaslatot következő év februárjában be kell terjeszteni a parlament elé, márciusban el kell fogadni azt az Országgyűlésnek, és áprilisban hatályba kell lépnie a jogszabálynak.

Áprilisban úgy tűnt, hogy egy újabb eljárás indulhat Magyarországgal szemben a villamos energia piaci irányelv megsértése miatt, ugyanis nem vizsgálták meg, hogy Paks 2 nélkül milyen alternatív megoldások lehetnének. Ekkor még az látszódott körvonalazódni, hogy Brüsszel hajlandó lenne elfogadni az állami támogatás jelenlétét a beruházásban, azonban a közbeszerzés elmaradása miatt, valószínűleg elmeszelik a projektet, ugyanis az EB nem fogadta el azt az érvelést, hogy azért maradt el a közbeszerzés, mert erről egy kormányközi (orosz-magyar) szerződés rendelkezik.

A kormányzati kommunikáció által hangoztatott optimista feltételezésekkel szemben a valóság az, hogy Paks II. állami támogatás nélkül gazdaságilag nem lehet életképes, azonban lehetőséget ad arra, hogy bebonozza az állami irányítású energiatermelők dominanciáját. Ennek igazolására szolgál a Candole–tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy teljességgel kizárt, hogy a paksi beruházás, és az üzemeltetése gazdaságos lenne. Arra a következtetésre jutottak, hogy Paks II. csupán az irreálisan magasan világpiaci áramárakkal számolva válhatna költséghatékonyan megvalósíthatóvá, de ha a realitások talaján maradunk, akkor azzal a ténnyel kell szembenéznünk, hogy mind a megépítéséhez, mind pedig az üzemeltetéshez állami támogatásra van szükség.

Mindezek ellenére azonban az Európai Bizottság szeptemberi döntésében speciális feltételekkel ugyan, de engedélyezte Paks II. megvalósítását. A versenyeztetés elmulasztására felhozott magyar érvet az EB elfogadta, ugyanakkor leszögezte, hogy a beruházás további szakaszaiban nem lehet elmulasztani a tendereztetést. Feltételként azt szabták, hogy az új paksi reaktorban termelt áramot a villamosenergia-tőzsdén kell értékesítenie az erőmű üzemeltetőjének, s nem adhatja el közvetlenül az állami energetikai vállalatnak, az MVM-nek (Magyar Villamos Művek Zrt.). További megköveteli Brüsszel, hogy az újonnan épülő atomerőműnek más legyen a tulajdonosa, mint a már üzemelő blokknak.

Mint látható igencsak rögös és akadályokkal teli út vezetett odáig, hogy az EU végül igent mondjon a beruházásra. De ettől eltekintve azt lehet mondani, hogy nincs rá garancia, hogy az elkövetkezendő évtizedekben Paks II. életképes, és nem pedig az adófizetők által fenntartott, a gazdaság stabilitását veszélybe sodró szükségtelen beruházás lesz.

 

Készítette: Karácsony Tamás, közigazgatás-szervező szakos hallgató

 

További hivatkozások:

http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/03/13/brusszel_paks_2_titkositas_feloldasa/

http://index.hu/kulfold/2015/03/12/blokkolja_az_eu_a_paksi_bovitest/

http://hvg.hu/itthon/20150303_Harminc_evre_titkositottak_a_paksi_bovite

http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-15-6006_hu.htm

http://mno.hu/gazdasag/brusszel-rabolinthat-paks-ii-re-1357614

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-15-6140_hu.htm

http://hvg.hu/gazdasag/20160227_Kormany_europai_bizottsag_nyilvanossagra_kell_hoznia_a_paksi_szerzodeseket?ver=2&utm_expid=1324304-9.JvgK46VJQ96PBmQcdWWPlQ.1&utm_referrer=http%3A%2F%2Fhvg.hu%2Fcimke%2FPaks_II

http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/kampanyok/atomenergia/paks2/NPP%20Paks%20II%20Candole.pdf

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/inkabb_vesztesre_all_paks_2_brusszelben.613388.html

http://mno.hu/gazdasag/brusszel-rabolinthat-paks-ii-re-1357614

 

 

Post Views: 56

“Ros(s)zatom szerződés – avagy Paks II. engedélyezéséhez vezető szövevényes út” bejegyzéshez 19 hozzászólás

  3. Problémák Paks II körül

    A Roszatom VVR 1200-as rektorokat használó erőmű-projektekről számos rossz hír érkezik. A kormány által megrendelt VVR-1200-as reaktorcsaládot a Roszatom gyártja. Azok a beruházások, amelyeket Paks II referenciaprojektjének szántak, mind műszaki nehézségekkel küzdenek az érintett reaktorcsaláddal, illetve a Roszatom kivitelezési színvonalával összefüggő problémák miatt.

    Forrás:http://168ora.hu/orbanek-atomeromuve-nem-mukodik-de-nekunk-jo-lesz/

     

  4. Zöld utat ad Brüsszel?!

    https://mno.hu/belfold/brusszeli-zoldut-paks-2-nek-1388804

     Az Európai Bizottság várhatóan hétfőn nyilvánossá váló döntése szabad utat enged a paksi bővítésnek. „Brüsszel menlevelet ad a magyar emberek megkérdezése nélkül eldöntött 3000 milliárdos beruházásának, ami a zárt ajtók mögötti politizálás újabb gyalázatos eredménye. Egy az utolsó pillanatban bejelentett repülőút Moszkvába 2014 januárjában, és másnap arra ébred Magyarország, hogy az oroszok építik meg az új paksi atomerőművet egy 3000 milliárdos orosz hitelből. Egy másik repülőút Brüsszelből Budapestre Klaus Mangold magángépén, amit szintén igyekeznek eltitkolni, és ezek után varázslatos módon illannak el Brüsszel aggályai a paksi gigaberuházással kapcsolatban- nyilatkozta az LMP.

  6. Az Európai Bizottság néhány feltétellel jóváhagyja a beruházást

    http://index.hu/gazdasag/energia/2017/03/06/eddig_tartott_paks_ii._vesszofutasa_brusszelben/

    Az Európai Bizottság megállapította, hogy a beruházás pusztán piaci alapon nem valósítható meg, és állami támogatás is kell majd a fenntartásához. Az európai uniós versenyszabályok szerint nem lehet állami pénzből finanszírozni piacra szánt beruházást, nem lehet piacra lépő céget közpénzből előnybe hozni, csak különösen indokolt esetben.

    A Bizottság azonban hétfőn bejelentette, hogy a Paks II.-nél elfogadják az állami támogatást, hogyha három feltétel teljesül.

    1. A Paks II. Zrt. nem maradhat az MVM-csoportban, Paks II.-nek önállóan kell működnie. Erről már Lázár János is beszélt tavaly májusban. Azért is szét kell választani a két céget, hogy ne lehessen a hiányt az MVM-en belül szétteríteni, ha Paks II. veszteséges lenne, írta a Magyar Narancs októberben.
    2. Az ott termelt áramhoz mindenkinek egyenlő feltételekkel kell hozzáférnie, az új blokkokban termelt áram legalább 30 százalékát a tőzsdén kell majd eladni. „Az ezen felül megmaradó részt objektív, átlátható és diszkriminációmentes aukciókon kell értékesíteni” – hirdette ki hétfőn az Európai Bizottság.
    3. Ha nyereséges lesz, az üzemeltető cég nem forgathatja vissza a profitot további fejlesztésekbe, csak karbantartásra. Az orosz hitelt kell majd visszafizetni belőle.

  10. Megújuló energia olcsóbb, mint az atomenergia?

    Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II-nél.

    A tanulmány a hazai villamosenergia-rendszer és a várható fejlesztések áttekintése mellett az „Atom” és a „Zöld” forgatókönyvének hálózatfejlesztési igényeit vizsgálja meg, külön tárgyalva az átviteli illetve az elosztóhálózat területét. A számítások azt mutatják, hogy az átviteli hálózat esetében a Paks II megvalósulását tartalmazó „Atom” forgatókönyv  esetén lennének magasabbak a költségek.

    Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20170313_paks_II_zoldenergia_energiaklub_olcso_aram_megujuloenergia_tamogatas

     

  12. Paks: az NVB nem hitelesítette a népszavazási kérdéseket

    „Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítés megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését. Az NVB többsége a kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra hivatkozott, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének sem.”

    http://www.origo.hu/itthon/20170321-a-valasztasi-bizottsag-nem-hitelesitette-a-paksi-nepszavazas-kerdeseit.html

  13. Nem lesz népszavazás Paksról

    A Nemzeti Választási Bizottság megtagadta a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését a testület keddi ülésén.

    Népszavazás kérdései lettek volna:

    1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?

    2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?

    3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?

    4. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?

    5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?

    Forrás:http://index.hu/belfold/2017/03/21/nem_lesz_nepszavazas_paksrol/

  14. Népszavazási kísérlet Paksról

    Népszavazási kísérlet

    Újabb Kérdéseket terjesztettek a Választási Bizottság elé: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jövőben új atomerőművi blokk ne épüljön?”, illetve az „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2080 előtt üzembe helyezzenek Magyarországon atomerőművi blokkokat?” 

    Forrás: http://greenfo.hu/sajtoszoba/sajtofigyelo

  15. Zöld energia használatának nincs akadálya

    Szél Bernadett az Energiaügyi konferencián tartott előadásában elmondta: Még a kormány által megrendelt Rothschild-csoport féle tanulmány szerint sem éri meg a paksi beruházás az országnak. Ehhez ugyanis az áram világpiaci árának a kétszeresére kellene nőnie, ami egyáltalán nem valószínűsíthető a jövőben. Hozzátette, hogy bár az Európai Bizottság állásfoglalása zöld utat adott a beruházásnak, az leírja, hogy ez egy soha meg nem térülő beruházás lesz.

    Forrás: http://www.millenniumintezet.hu/2017/04/01/szel-bernadett-a-zold-energianak-nincs-valos-akadalya-a-21-szazadban/

  17. Iránnal közösen építene atomreaktort a kormány?

    „Irán és Magyarország kétoldalú nukleáris együttműködési megállapodást ír alá a napokban. A két ország hatóságai már számos alkalommal tárgyaltak Magyarországon és Iránban, így például Salehi 2016-os budapesti látogatásakor. 2016 februárjában Salehi azt nyilatkozta, Irán Magyarországgal közösen indítana projektet kisméretű nukleáris reaktor tervezésére és gyártására, amelyet Iránban gyártanának, és ázsiai, valamint afrikai országoknak értékesítenék. Salehi szavai szerint a 25 megawattos reaktorral kapcsolatos ötletét jól fogadták (a magyar oldalon), és reményét fejezte ki a projekt indulásával kapcsolatban.”

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/irannal_kozosen_epitene_atomreaktort_a_kormany.4.247019.html

  18. Nem lesz népszavazás Paks2 kapcsán

    Az energiaimportot az oroszok mellőzésével, új alapokra helyezve kellene biztosítani, ezzel igazodhatnánk a globális tendenciákhoz és a megújuló energiaforrások alkalmazása felé nyitnánk, ugyanis világszerte ez az energiaforrás lesz dominánsabb az elkövetkezendő években. De ha már az oroszokat és az atomot választottuk, akkor is nagy baj, hogy szerződéskötést a bővítés ügyében nem előzte meg alapos és feltáró vita.

    Ráadásul nem csak valódi diskurzus nem volt, most úgy tűnik, hogy népszavazás sem lesz az ügyben. 

    Forrás:http://tenytar.blog.hu/2017/04/07/sem_igazi_szakmai_vita_sem_nepszavazas_nem_lesz_mar_paks_ii_ugyeben

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.