1990-ben a spanyol sporttörvény minden spanyolországi hivatásos sportklubot arra kötelezett, hogy sportrészvénytársasággá alakuljon. Ugyanakkor a törvény kivételt is tesz: azok a hivatásos sportklubok, melyek a törvény elfogadását megelőző üzleti években pozitív eredményt értek el, továbbra is sportklubként működhetnek. A négy érintett labdarúgóklub – köztük a felperes Fútbol Club Barcelona – élt is ezzel a lehetőséggel. Mivel nonprofit jogi személyeknek minősülnek, jövedelmük után egyedileg adóznak. Emiatt az általuk fizetett adó 2016-ig alacsonyabb volt, mint a sportrészvénytársaságoké. A Bizottság 2013-ban hivatalos vizsgálati eljárást indított, hogy megállapítsa e rendelkezés nem minősül-e állami támogatásnak. Tovább… (Széles Krisztina)
Labdarúgás és állami támogatások. Kapcsolatuk viharos és megosztó. Nemcsak a spanyoloknál, nálunk is. Ami állami támogatás valakinek, adókedvezmény valaki másnak. Vajon „járt-e”? „Jogos” volt-e? Az uniós versenyt is érintő állami támogatás jogszerűségének vizsgálata a Bizottság kizárólagos hatásköre. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam által nyújtott támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal, felszólíthatja a tagállamot, hogy szüntesse meg.
A Bíróság ítélkezési gyakorlatából tudjuk, hogy állami támogatás nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is származhat az államtól. Ennek egyik tipikus esete az adókedvezmény. A Bizottságnak egy tagállam által bevezetett intézkedés vizsgálatakor rendkívül alaposnak kell lennie, hogy feltárhassa, nincs-e lappangó támogatási szándék a beavatkozás mögött. Azonban nemcsak a támogatási szándékot alátámasztó, hanem az azt esetlegesen cáfoló tényeket, körülményeket is fel kell tárnia. Csak és kizárólag a teljes körű információk alapján határozhat arról, hogy egy adott intézkedés támogatásnak minősül-e vagy sem. Ha a Bizottság nem tesz eleget e kötelezettségének, az Európai Unió Bírósága megsemmisítheti a határozatát. Így történt ez a spanyol Barcelona labdarúgóklub és társai ügyében is 2019. február 26-án.
Előzmények
1990-ben a spanyol sporttörvény minden spanyolországi hivatásos sportklubot arra kötelezett, hogy sportrészvénytársasággá alakuljon. Ugyanakkor a törvény kivételt is tesz: azok a hivatásos sportklubok, melyek a törvény elfogadását megelőző üzleti években pozitív eredményt értek el, továbbra is sportklubként működhetnek. A négy érintett labdarúgóklub – köztük a felperes Fútbol Club Barcelona – élt is ezzel a lehetőséggel. Mivel nonprofit jogi személyeknek minősülnek, jövedelmük után egyedileg adóznak. Emiatt az általuk fizetett adó 2016-ig alacsonyabb volt, mint a sportrészvénytársaságoké.
A Bizottság 2013-ban hivatalos vizsgálati eljárást indított, hogy megállapítsa e rendelkezés nem minősül-e állami támogatásnak. Eljárásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az eltérő adóügyi bánásmód nem összeegyeztethető a belső piaccal, ezért felszólította a Spanyol Királyságot, hogy szüntesse meg, illetve a 2000‑es adóévtől kezdődően téríttesse vissza a kedvezményezettekkel az általuk és a sportrészvénytársaságok által megfizetett társasági adók közötti különbözetet.
Az ügyben érintett Barcelona labdarúgóklub az Európai Unió Bíróságához fordult kérve a Bizottság határozatának megsemmisítését.
Az alapos vizsgálat követelménye
Mivel az állami támogatások különböző formákat ölthetnek, ezért azokat tényleges hatásaik alapján kell megítélni. A felperes úgy véli, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg, hogy 1995 és 2016 között a rá és társaira vonatkozó tényleges adómérték valóban előnyösebb volt-e vagy sem. A Bizottság nem folytatott le valamennyi releváns körülményre kiterjedő, teljes körű és pártatlan vizsgálatot és nem vette figyelembe a szóban forgó állami beavatkozás együttes és tényleges hatásait.
A nonprofit szervezetek adózási rendszere, mint elválaszthatatlan egész
A kifogásolt intézkedés előírja a spanyolországi hivatásos sportkluboknak, hogy sportrészvénytársasággá alakuljanak, de négy szereplő számára lehetővé teszi, hogy nonprofit szervezetként működjön tovább. Az eltérő jogi formához eltérő adózási rendszer társul.
A Törvényszék szerint a nonprofit szervezetek adózása elválaszthatatlan egész, melyet a kifogásolt intézkedés csak személyi hatályában módosított a szóban forgó négy vállalkozás tekintetében. Tehát e szervezetek adózási rendszerét egészében kell vizsgálni. Erre azonban nem került sor.
Az adólevonás sajátosságai
Az érintett klubok egyike (Real Madrid Club de Fútbol) arra hivatkozott, hogy a rendkívüli nyereség újbóli befektetése után járó adólevonás a nonprofit formában működő klubok esetében 2000 és 2013 között sokkal kedvezőtlenebb volt, mint a sportrészvénytársaságokra irányadó rendszer. A Bizottság szerint azonban az rt.-kre irányadó kedvezőbb adólevonási rendszer nem ellensúlyozza a nonprofitszervezetek kedvezményes adómértékét. A Bizottság azzal érvel, hogy az adólevonások e rendszere csupán elvben és hosszabb távon előnyösebb, másrészt az adólevonásokat csak bizonyos feltételek mellett adják meg, nem folyamatosan érvényesek.
Ezzel szemben a Törvényszék szerint a szóban forgó intézkedés alapos vizsgálata nem merülhet ki annak egyszerű megállapításában, hogy az adólevonáshoz való jog feltételekhez kötött. Emlékezet korábbi ítélkezési gyakorlatára, miszerint az adólevonás önmagában nem minősülhet támogatásnak, ugyanakkor a felső határok közötti eltérés támogatási elemet foglalhat magába. Emiatt annak megítélésekor, hogy valóban fennáll-e az előny a vitatott intézkedés kapcsán, az adólevonás területén mutatkozó eltéréseket is vizsgálni kell.
Tévesen értékelt tények
Problémás, hogy a Bizottság csupán a négy kedvezményezett klub és a sportrészvénytársaságok adómértékeit hasonlítja össze, holott a kijelentései alapjául szolgáló adatok összesített adatok, amik vegyesen valamennyi ágazatot és gazdasági szereplőt magukba foglalnak. Sőt ezek az adatok a 2008 és 2011 közötti négy üzleti évre vonatkoznak, miközben a vitatott rendszer az 1990 és 2015 közötti időszakot öleli fel.
A Törvényszék szerint a Bizottság tévesen értékelte a tényeket, ezért nem is tudta alátámasztani, hogy a nonprofit formában tevékenykedő klubok kevesebbet adóztak, mint az rt.-ként működő társaik.
Az előny fenn(nem)állása
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy adójogi bánásmód egyben előnyt is jelent, ha pénzügyileg kedvezőbb helyzetbe hozza a kedvezményezettjeit a többi adóalanyhoz képest. Ebből következően a vitatott intézkedésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a négy sportklubot előnyben részesítse a vele összehasonlítható helyzetben lévő adóalanyokhoz képest.
A Törvényszék úgy véli, az alapos vizsgálat követelménye megkívánta volna, hogy a Bizottság az általa hivatkozott adatokat összevesse a Real Madrid által benyújtott ténybeli elemekkel. Erre azonban nem került sor.
Látható, hogy a Bizottság határozatának meghozatalakor birtokában volt azoknak az információknak, melyek bemutatják a labdarúgó ágazatban az adólevonások sajátosságait. E sajátosságoknak kételyeket kellett volna ébresztenie a Bizottságban, hogy valóban alkalmazhatóak-e a labdarúgó ágazatra azok a megállapítások, melyek valamennyi ágazatban tevékenykedő nonprofit szervezetek adózása és az általános adózási rendszer összehasonlításából erednek. Mindezek alapján a Törvényszék szerint a Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy a vitatott intézkedés előnyt biztosított a kedvezményezettek számára.
A spanyol adórendszer célja
A Törvényszék ítéletében megállapította, hogy a spanyol adórendszer egésze arra irányul, hogy semlegesítse a részvénytársaságokra és nonprofit szervezetekre irányadó adómértékek közötti eltérést.
A kapufa…
Az adómértékek és alkalmazandó adólevonások együttes hatásainak összehasonlító vizsgálata nyilvánvalóvá tette, hogy a szóban forgó rendszer valóban hátrányosan érintette a felperest a sportrészvénytársaságokra alkalmazandó rendszerhez képest. A Törvényszék a fentiekre tekintettel megsemmisítette a Bizottság határozatát.
Készítette: Dr. Széles Krisztina, PhD hallgató, DE ÁJK
Forrás:
A Törvényszék ítélete a T‑865/16. sz. ügyben
A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2391 HATÁROZATA (2016. július 4.) a Spanyolország által egyes labdarúgóklubok részére nyújtott SA.29769. (2013/C.) (korábbi 2013/ NN.) számú állami támogatásról