2016. november 2-án 1616 kiskorút szállítottak el vidéki francia városok befogadó központjaiba a calais-i menekülttáborból. Egyetlen menekülttáborból 1616 kiskorút. Vajon mennyien vannak összesen azok a kiskorúak, akik szüleiktől, rokonaiktól elszakadva érkeznek az Európai Unió, illetve Magyarország területére? Az Unió képes-e kezelni a változásokat? Biztosítható-e a kiskorúak, mint sérülékeny csoportot védelme a migrációs válságok idején?
A kísérő nélküli kiskorúak- Kik ők?
A kísérő nélküli kiskorúak a menedékkérők egy speciális csoportját alkotják. Azok a 18 év alatti személyek sorolhatóak ide, akik a felügyeletükért felelős nagykorú személy (tipikusan szüleik, rokonaik) kísérete nélkül érkeznek valamely tagállam területére vagy a belépést követően maradnak felügyelet nélkül.
Ugrásszerű növekedés
Az Európai Unióban 2008 és 2013 között ezeknek a kiskorúaknak a száma 10-12 ezer fő körül mozgott, 2014-re számuk megduplázódott. Az igazán megdöbbentő ugrást a 2015-ös óriási migrációs nyomás hozta: közel 97 ezer kísérő nélküli kiskorút érkezett az Európai Unió tagállamainak területére.
Ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető volt: 2008 és 2013 között néhány száz kiskorút regisztráltak, 2014-ben már 605-öt. A drasztikus emelkedés hazánkban is 2015-ben történt: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 8805 kísérő nélküli kiskorút regisztrált.
Speciális szabályok és a gyakorlat
A kiskorúak vonatkozásában elengedhetetlen, hogy az általános menekültügyi szabályokon túl legyenek olyan speciális rendelkezések, melyek képesek érvényre juttatatni e sérülékeny csoport fokozott és hatékony védelmét.
Az Európai Unióban a Dublin III rendelet és számos irányelv (pl. az eljárás, befogadás, családegyesítés terén) is igyekszik a hatékony védelem biztosítására.
Ilyen nagy létszámú kiskorú esetén nem közömbös, hogyan alakulnak az egyes tagállamokban – köztük Magyarországon – a kiskorúakat érintő menekültügyi mechanizmusok. Problémát jelent, ha csupán idegenrendészeti szempontok alapján döntenek a hatóságok és figyelmen kívül hagyják a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek elsődlegességét. Sok esetben kritikus pontként jelenik pl. a kiskorúak őrizetbe vétele; problémát jelent, hogy kiutasítás elrendelése esetén hatóságok a „fogadó állam” menekültügyi rendszerének hiányosságaira tekintet nélkül elrendelik a kiskorú kiutasítását; csorbul a hatékony jogorvoslathoz való jog stb.
A magyar menekültügyi rendszerben is vannak visszásságok, amire a közelmúltban pl. az Amnesty International is felhívta a figyelmet. (Lásd az erről szóló jelentést: https://www.amnesty.org/en/documents/eur27/4864/2016/hu)
Jelenállás szerint nem példa nélküli, hogy a tagállamokban csorbul a hatékony jogvédelemhez való jog. A jövőre nézve ezen a területen is kérdés, hogy uniós vagy tagállami szinten kell-e újabb eszközöket és utakat kialakítani a kiskorúak hatékony jogvédelemének biztosításához.
Készítette: Széles Krisztina, joghallgató
Források:
2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról
KISZOLGÁLTATOTT REMÉNY: MAGYARORSZÁG KITARTÓ TÁMADÁSA A MENEKÜLTEK ÉS A MIGRÁNSOK JOGAI ELLEN
http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_asyunaa&lang=en
http://www.origo.hu/nagyvilag/20161102-illegalis-bevandorlas-elszallitottak-a-kiskoru-migransokat-calais-bol.html
Az Európa Tanács aggodalmai
Az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CTP) 2016. november 3-án tette közzé legfrissebb jelentését, melyben kiértékelte a tavalyi magyarországi vizsgálódásait. Ebben a jelentésben a CPT különösen aggodalmat keltőnek ítélte meg, hogy a kísérő nélküli kiskorúak közül többen arról számoltak be, hogy a rendőrök és a fogvatartási létesítményekben dolgozók nem megfelelő bánásmódban részesítették őket. Voltak, akik úgy nyilatkoztak, hogy arcon vagy gyomron ütötték őket, gumi botot használtak velük szemben, sokakat pedig szóban bántalmaztak.
A CPT azt az ajánlást tette, hogy az érintett hatóságok tegyék egyértelművé hivatalos közlemény formájában, hogy a fogvatartási létesítményekben dolgozók által tanúsított nem megfelelő bánásmód minden formája elfogadhatatlan, amennyiben nem megfelelő bánásmódot tanúsítanak, büntetés kerül alkalmazásra.
A hatóságok reagáltak a megállapításokra és az ajánlásokra. A magyar hatóságok megítélése szerint a jelentésben ” semmilyen tényszerű dolog nincs”, ezért vizsgálatot sem indítanak a kísérő nélküli kiskorúak panaszai miatt…
Széles Krisztina
A szigorított jogi határzár hatása a kísérő nélküli kiskorúakra
A szigorított jogi határzát hatással van a kísérő nélküli kiskorúakra is, hiszen változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére.
Az Európa Tanács bírálja a szigorított határzárat
Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta, hogy az intézkedés „valószínűleg tovább fogja súlyosbítani a menedékkérők már jelenleg is rendkívül problémás helyzetét Magyarországon”.
„A menedékkérők nem bűnözők, tisztességes eljárást és emberséges bánásmódot érdemelnek” – fogalmazott Tineke Strik, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jelentéstevője a törvénymódosítással kapcsolatban.
http://www.ma.hu/kulfold/297794/Az_Europa_Tanacs_biralta_Magyarorszagot_a_jogi_hatarzar_szigoritasa_miatt
Az UNICEF aggodalmai…
http://unicef.hu/kozlemeny-az-uj-magyar-jogszabaly-gyermekekre-gyakorolt-hatasarol/
„Az UNICEF aggodalmát fejezi ki azon új jogszabály elfogadásával kapcsolatban, amely előírja a 14. életévüket betöltött menekült gyermekek fogvatartását. Kérjük a Köztársasági Elnököt, hogy a törvény aláírását megelőzően minden gyermekre elsősorban és mindenekelőtt gyermekként tekintsen.
„Az erőszak és üldöztetés elől egy jobb élet reményében menekülő gyermekek fogvatartása újabb traumatikus élményt okoz. A gyermekek kriminalizálása és alapvető jogaiktól, mint például az oktatáshoz való jogtól történő megfosztása életre szóló hatással van a gyermekre életkorától függetlenül.
„Bízunk benne, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a Gyermekjogi Egyezmény, valamint további EU-s és nemzetközi jogszabályok betartását illetően. Az UNICEF kész támogatni Magyarország kormányát erre irányuló törekvéseiben.”
Brüsszel ˇ”bosszúja”
http://magyaridok.hu/belfold/brusszel-bosszut-fontolgathat-jogi-hatarzar-szigoritasa-miatt-1484392/
Jön a Bizottság migrációs politikárt felelős tagja!
„Komoly tárgyalásokra” készülhet a magyar kormány a jogi határzár szigorítása miatt: az unió az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagját küldi Magyarországra egyeztetni.
http://hvg.hu/vilag/20170308_eljon_a_migracios_biztos_hogy_komolyan_targyaljon_a_bevandorlok_helyzeterol