A börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztéséről döntött az Országgyűlés

Az elmúlt években számos alkalommal indítottak és nyertek pert egyes fogvatartottak nem megfelelő fogva tartási körülményekre hivatkozásul. Idén év elején került e témakör a Kormány politikájának előterébe, s a cél az lett, hogy fel kell függeszteni a börtönök túlzsúfoltsága miatt megítélt kártalanítások kifizetését. A börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások a Magyarország által ratifikált és törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményére és az egyezményben foglaltak értelmezésére és betartatására létrehozott Emberi Jogok Európai Bíróságához vezethetők vissza. Tovább… (Soltész Péter Ádám)

Baljós árnyak – Yves Bot főtanácsnok véleménye a kvótaperrel kapcsolatban

Ahogy egy korábbi blogbejegyzésben már kitértem rá (ld. Menedékkérők jogi helyzete az EU-ban és tagállamaiban – Mi a tétje a népszavazásnak?), az Európai Unió Tanácsa 2015-ben két határozatot fogadott el. Ezen határozatok alapján a tagállamok 2017 szeptemberéig 120 ezer menedékkérő menedékkérelmének (kvóta szerinti) elbírálását lettek volna kötelesek főként Olaszországtól és Görögországtól átvenni (nem pedig betelepíteni). Hol tart azóta az ügy? Tovább… (Lovas Dóra)

A közterület-felügyelet nem bírságolhat a térfigyelő-kamerák felvételei alapján

Nyilatkozott a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának feje a fővárosi közlekedési bírságolásokról: a hivatal értelmezésében a kizárólag a közterület felügyeleti kamerák által rögzített szabálysértések esetében nem kötelező a bíráság megfizetése. – Pető György egyébiránt a néhány napja esett háttérbeszélgetésben azt is hozzátette, hogy ő maga sem fizetne azoknak az autósoknak a helyében, akik így buknak le. … Olvass tovább

Újabb fejlemény a rendőrök képmása ügyében

Az Alkotmánybíróság 2017.02.17-én újból döntött a rendőrök képmása ügyében – amely egy hozzá nemrég beérkezett indítvány nyomán ismételten a napirendjére került. Az AB IV/1612/2016 számú határozatával lényegében elismerte az indítvány alapos voltát, azaz alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az ügyben alapul fekvő kúriai döntést. Néhány hónapja arról értesülhettünk, hogy az AB határozatában nyíltan amellett foglalt állást, … Olvass tovább

A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők helyzete

2016. november 2-án 1616 kiskorút szállítottak el vidéki francia városok befogadó központjaiba a calais-i menekülttáborból. Egyetlen menekülttáborból 1616 kiskorút. Vajon mennyien vannak összesen azok a kiskorúak, akik szüleiktől, rokonaiktól elszakadva érkeznek az Európai Unió, illetve Magyarország területére? Az Unió képes-e kezelni a változásokat? Biztosítható-e a kiskorúak, mint sérülékeny csoportot védelme a migrációs válságok idején? A … Olvass tovább

Nagy port kavart az Alkotmánybíróság döntése a rendőrök képmása ügyében

Nagy port kavart az Alkotmánybíróság döntése a rendőrök képmása ügyében Az Alkotmánybíróság a 2016. 10. 18-án közzétett legfrissebb határozatában egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a rendőrök képmása az intézkedésüket bemutató fényképeken a továbbiakban a képen szereplő rendőr beleegyezése nélkül is nyilvánosságra hozható. – avagy a biztonság mint „közszolgáltatás” szereplői immár életszerűen is bemutathatóak a sajtóban. … Olvass tovább

Közbiztonság, magánbiztonság… – de kinek a pénzén?

Korábbi blog-bejegyzéseinkben már részletesen szóltunk a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepéről, a rendészeti feladatok és (nem állami) szervek bővülő köréről. Jelen írásban e „szimbiózis” finanszírozásának kérdéseit és ellentmondásait vizsgáljuk. Tovább… (Tóth Judit)

Áttekintő adatok a népszavazás kapcsán

A népszavazás előtt nagy dilemma volt az ellenzéki pártok, civil és egyéb szervezetek számára hogyan viszonyuljanak a kvóta referendumhoz. Voltak, akik érvénytelen szavazatok leadására buzdítottak (TASZ, Magyar Helsinki Bizottság stb.), mások bojkottra ösztönöztek, míg a kormánypárt a „nem” szavazatok leadását támogatta. A bojkott és az érvénytelen szavazat között csak technikai jellegű (érvénytelen szavazat mérhető és … Olvass tovább

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább…

Civil formák a köz védelmében

A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül – ennek példáit mutatja be Tóth Judit írása is. Tovább…