Véleménynyilvánítás szabadsága

Közszereplőkkel kapcsolatos közlések a közösségi médiában

Szerző:

Napjainkban a fejlett technológia és a digitális világ újabb és újabb eszközei folyamatos kihívás elé állítják a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A szólásszabadság gyakorlásával kapcsolatban a legfőbb kihívást az internetes közlések jogi megítélése jelenti. Az internet addig nem tapasztalt fejlődést hozott a kommunikáció terén. Az egyéni közlések nagy részének azonnali eljutását teszi lehetővé a világ szinte bármely pontjára, mely által a szabad szólás és tájékozódás lehetősége nagy mértékben kiszélesedett. Tovább… (Balogh Éva)

Janus-arcú önrendelkezési jog: jár-e Katalóniának függetlenség a nemzetközi jog alapján?

Szerző:

A nemzetközi jog egyik ius cogense a népek és nemzetek önrendelkezési joga. Ugyanakkor számos bizonytalansági faktor övezi e jogot, így a katalán helyzetet is.  Pontosan a jog tartalmának tisztázatlansága miatt jelentős szerepet játszik a nemzetközi politika, a többi állam hozzáállása is a függetlenedés kérdéséhez, viszont a jelenlegi nemzetközi közhangulat nem a katalánoknak kedvez. Az, hogy a katalánok nemzetként tekintenek magukra, míg a spanyolok nemzetiségként tekintenek rájuk, szintén ékes példája a fogalmak tisztázatlanságából fakadó bizonytalanságnak. Tovább… (Csákó Tímea)

 

Az ukrán oktatási törvény margójára

Szerző:

Az ukrán parlament 2017 szeptember 5. napján fogadta el az új oktatási törvényt (az elnök még nem szentesítette), amelynek célja a közoktatás korszerűsítése, azáltal, hogy 2018 szeptemberétől számos reformot vezet be. Így például azt, hogy az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Tovább… (Lovas Dóra)

Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

Szerző:

A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább… (Szilágyi Emese)