szólásszabadság

Csalfa remény a sajtószabadságnak? Egy Btk. módosítás margójára

Szerző:

Április 25-én egyéni képviselői indítványra került az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) rágalmazás és becsületsértés tényállásainak módosítására irányuló javaslat, melyet május 23-án fogadott el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetést követő napon, június 2-án hatályba lépett. Ennek következtében büntethetőséget kizáró ok lett mindkét bűncselekmény esetében az, ha a közügyek megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgálatatás útján követik el, feltéve, hogy a cselekmény nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. Tovább… (Boda-Balogh Éva)

AB határozat a véleménynyilvánítás alkotmányos védelmének határáról

Szerző:

Az Alkotmánybíróság 2019. április 9-én hozta meg azt a határozatát, amelyben azt értelmezte, hogy meddig tart a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos védelme. Az ügy alapjául az szolgált, hogy az indítványozók 2017. április 14-én Szombathelyen egy járdaszakasz berepedezett részeit lemosható színes festékkel lefestették. Elmondásuk szerint cselekményüket balesetmegelőzési, illetve a közvélemény figyelemfelkeltésének céljából követték el. Az indítványozók által tanúsított magatartás azonban a hatóság szerint a köztisztasági szabálysértés tényállását merítette ki, így ellenük szabálysértési eljárást indítottak.Tovább… (Soltész Péter Ádám)

Az alkotmányjogi oktatás nehézségeiről

Szerző:

A magyarországi alkotmányos berendezkedés kimondva kimondatlanul egyre távolodik az európai alkotmányosság eszményeitől. Az egyetemi oktatók mandátuma azonban továbbra is arra szól, hogy olyan módon közvetítsék az alkotmányosság értékeit, hogy annak alapján a hallgató megismerje „az ember, az emberi méltóság, emberi jogok, demokrácia és a hatalom korlátozásának elméleti, gyakorlati jelentőségét.” Ez az ellentmondás nehezen kezelhető dilemmát okoz az oktatás során. Meddig mehet el oktató a kritikai megközelítésben, és hol húzódik az a vékony határvonal, amelyen túl már nem az egyes jogintézmények és hazai sajátos megoldások kritikai megközelítéséről, hanem tanórai politizálásról beszélünk? Tovább… (Szilágyi Emese)

A jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége

Szerző:

2017. június 14-én került megrendezésre az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett tudományos vitaülés, melynek témája a jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége volt. A rendezvény alapgondolatát az a kérdés adta, hogy hogyan beszélhetünk a mai társadalmi, gazdasági, kulturális egyenlőtlenségek láttán jogegyenlőségről, a joghoz való hozzáféréséről, tisztességes eljárásról szakszerűtlenül megalkotott jogszabályok mellett. A jogszabálytervezetek sem előzetes, sem párhuzamos, sem utólagos vizsgálata nem tudott gyakorlattá válni Magyarországon – mindez nagy részben a kormányzás módjából, kultúrájából, hagyományaiból adódik. Tovább… (Bartha Ildikó – Bordás Péter)

Nagy port kavart az Alkotmánybíróság döntése a rendőrök képmása ügyében

Szerző:

Nagy port kavart az Alkotmánybíróság döntése a rendőrök képmása ügyében Az Alkotmánybíróság a 2016. 10. 18-án közzétett legfrissebb határozatában egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a rendőrök képmása az intézkedésüket bemutató fényképeken a továbbiakban a képen szereplő rendőr beleegyezése nélkül is nyilvánosságra hozható. – avagy a biztonság mint „közszolgáltatás” szereplői immár életszerűen is bemutathatóak a sajtóban. … Olvass tovább

Népszabadság likvidálásának vitatott kérdései

Szerző:

Szabad média felszámolásához vezető út?
A Népszabadság országos napilap (és internetes lap) működését 2016. október 8-án a Mediaworks Zrt. felfüggesztette. Jelenleg a kíváncsi olvasók az internetes oldal helyén (nol.hu) egy sajtóközleményt találnak. Jelen írás e váratlan lépés előzményeit, vitatott kérdéseit vizsgálja. Tovább… (Lovas Dóra)

 

A kormányzás kihívásai Törökországban – egy régóta fennálló feszültség kibontakozása

Szerző:

2016. július 15-én a török hadsereg néhány egysége megszállta Isztambul és Ankara stratégiai fontosságú pontjait, elfoglalta a köztévét, majd bejelentette, hogy átveszi a hatalmat, szükségállapotot és kijárási tilalmat rendelt el az országban. A katonai puccskísérletben részt vevő közlegények közül sokaknak fogalmuk sem volt arról, hogy mibe keveredtek és úgy gondolták, hogy csak hadgyakorlatozni fognak.  Recep … Olvass tovább

Új eljárásra utasítja az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságot

Szerző:

Új eljárásra utasítja az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságot Noha még csak tájékoztató jelleggel, de közzé tette az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bíróság kérdése kapcsán hozott határozatának nem hivatalos változatát. Formális értelemben a döntés autentikus változata majd csak a Magyar Közlönyben és az Alkotmánybíróság Határozataiban történő közlése után kerül napvilágra, azonban a lényeg már most … Olvass tovább

Levélben szavazás az egyenlőség jegyében. Vagy mégsem?

Szerző:

Levélben szavazás az egyenlőség jegyében. Vagy mégsem? Az Alkotmánybíróság 2016. április 19-én hozott határozatában kimondta, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény „magyarországi lakcímmel nem rendelkező” szövegrészének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja. Az indítvány Az indítványozó 2013. október 29-én közvetlen alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben kifejtette, hogy a már említett szövegrész közvetlen jogsérelmet okoz … Olvass tovább

A Kúria előtt a kvótaellenes népszavazás kérdése

Szerző:

A Kormány február 24-ei ülésén a miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek a kötelező betelepítési kvótáról. A kormány képviseletében a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB)  a népszavazásra javasolt kérdést, mely így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” … Olvass tovább