Európai Unió

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

Szerző:

A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább… (Szilágyi János Ede)

Az Európai Parlament a vízhez való jogról: Közjó, nem árucikk

Szerző:

Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el, melyben kiáll a vízhez való egyetemes hozzáférés emberi jogként való elismerése mellett, és ennek megfelelő jogalkotási javaslat elkészítésére hívja fel a Bizottságot. Az állásfoglalás elfogadásának közvetlen előzménye a „Right2Water” (A Víz és a szennyvízhálózat emberi jog! A Víz egy nyilvános jó, nem árucikk!) néven … Olvass tovább

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? Igényből az alapvető emberi jogként elismerés útján

Szerző:

Van-e alapvető emberi joga minden embernek az egészséges ivóvízhez? És van-e ilyen alapvető jogunk itt Magyarországon? Vajon a víz áru-e az Európai Unióban, vagy pedig olyan jószág, amelynek szolgáltatása kivételt képez kereskedelmi regulák alól? A vízhez való jog egyike napjaink aktuális (politikai) témáinak, jogi szempontból pedig különösen izgalmas kérdés, hogy vajon sikerülhet-e alapvető jogként történő elismerése a közeljövőben, illetve amennyiben igen, akkor milyen tartalommal. Mindeközben a kérdés egyre gyakrabban vetődik fel a víziközmű-szolgáltatások kapcsán is napjainkban, azt firtatva, hogy a nyújtott szolgáltatásnak vajon meg kell-e immáron felelnie a vízhez való jognak. Tovább… (Szilágyi János Ede​)

Az Európai Bizottság véleménye az EKB granuláris hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló rendelettervezetérő

Szerző:

Az Európai Bizottság augusztus 7-én tette közzé véleményét az Európai Központi Bank granuláris hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről szóló rendelettervezetéről. Véleményében a Bizottság támogatását fejezte ki az EKB tervezete kapcsán, mivel a tervezett adatgyűjtés biztosíthatja a hitelezéssel és a hitelkockázatokkal kapcsolatos lényeges mikroszintű adatok rendelkezésre állását. A Bizottság azonban javasolja az adatgyűjtés körének kiterjesztését a monetáris pénzügyi intézményeken … Olvass tovább

A pénzügyi felügyeletet ellátó MNB és a „Quaestor ügy”

Szerző:

A 2014-es és 2015-ös évek a brókercégek, hitelintézetek hanyatlásainak időszakai voltak. Szinte minden ember rendelkezik bankszámlával, kötvénnyel, ezért egy ilyen helyzet rendkívül nagy hatással van az emberek vagyoni viszonyaira; továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy egy hitelintézet bukása nem csak közvetlenül, de akár közvetetten – például az államháztartásra gyakorolt hatásával, vagy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendülésével – is okozhat károkat. Manapság sokat hallhatunk arról, hogy a MNB felügyeleti hatáskörében eljárva kezdeményezi egy-egy pénzügyi intézmény felszámolását, mivel Magyarországon a jegybank látja el a pénzügyi intézmények felügyeletét, amely többek között a 2007-től kezdődő, Európában 2008-ban eszkalálódó világválságnak köszönhető. Tovább… (Lovas Dóra)

 

A Bizottság újabb lépése a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó ügyében

Szerző:

Az Európai Bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított, melyeknek tárgya, hogy a közelmúltban hozott két magyar intézkedés – az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj, illetve a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás – összhangban áll-e az uniós állami támogatási szabályokkal. Egyúttal az e címeken fizetendő adók beszedésének felfüggesztését rendelte el. A Bizottság tavaly kezdett átfogó vizsgálatot a nevezett … Olvass tovább