Kalapács alá kerülve avagy mitől lesz értékesíthető egy védett természeti területi ingatlan

A védett természeti területi ingatlan piaci értéke jellemzően nem tükrözi a rajta található természeti értékeket, azok eszmei értékét, s a természetvédelmi korlátozások miatt messze alatta van az azonos jellegű, védelem alatt nem álló ingatlan piaci értékének. E vagyont csökkentő tényt a Ttv. is elismeri támogatási és kártalanítási szabályain keresztül, biztosítandó a védett természeti területek értékeinek megőrzését, egyúttal tiszteletben tartva a magántulajdon alaptörvényi védelmét. A Parlamenthez 2022. október 18-án az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében a Kormány törvényjavaslatot nyújtott be, mely többek között meg kívánja változtatni az állami tulajdonban lévő művelés alól kivont védett természeti területek értékesítésének szabályait. Jelen írás a törvényjavaslatot elemezi környezetpolitikai szempontból, az Alkotmánybíróság esetjoga mentén. Tovább… (Pump Judit)

Emelkedik a vízügyesek bére

A minap napvilágot látott hírek alapján egyértelmű, hogy hatott a vízügyesek sztrájkfenyegetése, ugyanis a legfrissebb hírek már a vízügyben dolgozók emelkedő fizetéséről szólnak. Az alacsony bérszínvonal és az annak nyomán kialakuló feszült helyzet sajnos általánosságban a közigazgatás egészére jellemző. Ez a probléma azonban a vízügyi ágazatban már-már elfogadhatatlan méreteket öltött, ugyanis a szféra mintegy 35%-os bérelmaradást mutatott a magyarországi havi bruttó átlagkeresethez képest. Tovább…

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább…

Alaptörvényellenes a rácsatlakozási díj önkormányzati megállapítása

Az alapvető jogok biztosa egy nemrég lefolytatott eljárásában megállapította egy települési önkormányzat rendeletének, valamint egy víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának Alaptörvénybe ütköző voltát. Az eljárás alapjául szolgáló tényállás lényege, hogy Jászárokszállás Település Önkormányzata rendeleti úton állapította meg az ivóvíz- és szennyvízhálózatra rácsatlakozni kívánó magánszemélyek által megfizetendő rácsatlakozási díj mértékét (280 000 Ft), valamint a díj megfizetésének módját. Továbbá a … Olvass tovább

Legal Efforts to Correct and Reform Privatized Water Services in Indonesia

This study describes two effective legal efforts in dealing with water management problems in Indonesia: first, civil litigation to improve quality of water services. Second, in accordance with the philosophical meaning of water as nation’s welfare under 1945 Constitution, remunicipalisation is the suitable way to reform Indonesian’s water management control. Read more… (Dodik Setiawan Nur Heriyanto)

Centralizációs lépések – az erős állam eszméje

„Mindent a népért, de nem a nép által.” A közelmúltban szemtanúi lehettünk az állam szerepéről szóló gondolkodás megváltozásának. A neoweberi ideál a jó kormányzás megvalósítását célozza. Bár a közigazgatásban és a közfeladatok ellátásában végbemenő változások e címke alatt zajlottak, a címke hamis és félrevezető. A mérleg egy irányba, az egyoldalú centralizáció irányába billen. Tovább… (Szilágyi Emese)

Alapjog, de hogyan? [2015. 08. 30.]

Hozzászólás Szilágyi János Ede „Vízhez való jog…” c. bejegyzéséhez   Péteri Gábor   Amikor a városban palackos vizet osztanak a nagy meleg miatt és a Tisza felső szakaszán az alacsony vízállás miatt át lehet gázolni, akkor valóban érdemes a vízhez való jog alapjait végiggondolni. Ehhez Szilágyi János Ede blog-bejegyzéséből nagyon pontos leírást kapuk arról, hogy … Olvass tovább

Amikor „ábránd” az ivóvízhez való jog

Amikor „ábránd” az ivóvízhez való jog A közelmúltban több bejegyzésünk is készült a vízhez való jog, hozzáférés kérdésében, annak problematikájával összefüggésben (lásd: Vízhez való jog I-II.; EP állásfoglalás). Az ombudsman által 2015. szeptemberében kiadott jelentés mostani összefoglalója rávilágít, hogy a kérdés aktuális és sürgető megoldást igényel. Az ombudsman hatáskörében eljárva (Ajbt. 18.§ (1) bek.) vizsgálatot … Olvass tovább

Vízhez való jog – ábránd vagy immáron valóság? II.

A vízhez való jog többféle elnevezéssel és jelentéstartalommal bír a nemzetközi porondon. Az elnevezések és a mögöttes értelmezések eddig is színes skálája folyamatosan bővül – sajátos tartalmat nyerhet például az Európai Unió jogrendjében – ahogyan az Európai Parlament alig néhány napja megfogalmazott állásfoglalásából is megtudhatjuk. De miért is van szükség ezen új, sui generis emberi jogra? Segíthet-e a vízhez való jog elismerése az aktuális problémák kezelésében? Tovább… (Szilágyi János Ede)