Települési adó

Pénzügyi Jogot Oktatók Konferenciája Debrecenben

Szerző:

A Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jog és Közmenedzsment Tanszéke 2023. május 19-én tartotta a Pénzügyi Jogot Oktatók Konferenciáját, amely a hazai társkarok pénzügyi jogot, valamint közpénzügyet oktató kollégáinak rendszeres szakmai rendezvénye. A 2006-ban életre hívott szakmai rendezvénysorozatot – melynek mindig más intézmény ad helyet – az idei évben immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Tanszék. A szakmai vita központjában idén a különadók és a nemzeti vagyon szabályozási kérdéskörei álltak, melyhez kapcsolódóan minden jelenlévő kifejthette szakmai véleményét. Tovább… (Lovas Dóra)

Miért nem lett népszerű a települési adó? Egy sajátos helyi bevételi forrás sajátos tapasztalatai

Szerző:

A települési adó kivetésével 2015. január elseje óta élhetnek a magyar települései önkormányzatok. Az új típusú adó bevezetésének többek között az volt a célja, hogy plusz forráshoz juttassa a településeket, ezzel részben forráskiegyenlítését is megvalósítva. Hogy ez mennyiben sikerül? Hogyan integrálódott az új adó a klasszikus helyi adók rendszerébe? Hány település élt ezzel a lehetőséggel és mekkora bevételre tettek szert? Jelen tanulmány e kérdésekre keresi a választ a települési adó szabályozásának vizsgálatával és a 2015-2020 közötti költségvetési adatok elemzésével. Tovább… (Bordás Péter)

Helyi adózás: a szükséges rossz?

Szerző:

A helyi önkormányzati rendszer mostani átalakításakor látszólag egy dolog nem változott: megmaradtak a helyi adók. Sőt a helyi költségvetési bevételek között még nőtt is a súlyuk, mivel a korábbi támogatásigényes önkormányzati feladatok jelentős részét központosították. Valójában azonban a települési adó bevezetésével és a helyi iparűzési adó felhasználásának megkötésével elindult a helyi adók átrendezése. Tovább… (Péteri Gábor)

Települési adó [2015. 08. 08.]

Szerző:

Hozzászólás Bordás Péter „Ki mint vet, úgy arat – de lesz mit? Gondolatok a települési adó bevezetéséről” c. bejegyzéséhez Péteri Gábor   De igen, a pénzügyi autonómia korlátozásával kiüresedik a helyi önkormányzás joga – röviden ezt lehet válaszolni a cikk végén feltett kérdésére. Ami a nyolcvanas évek végén a településfejlesztési hozzájárulás (TEHO) bevezetésekor még nagy vívmánynak tűnt, … Olvass tovább

Ki mint vet, úgy arat – de lesz mit? Gondolatok a települési adó bevezetéséről

Szerző:

A cím senkit ne tévesszen meg, nem a mezőgazdaságból élők várakozásairól lesz szó, hanem az alcímnek megfelelően a helyi önkormányzatok adómegállapítási jogosítványáról, bár kétség kívül az első témával is kapcsolatba hozható. A települési önkormányzatok 2015. január 1-től élhetnek azzal az új jogosítványukkal, hogy szabadon állapíthatnak meg olyan települési adót a helyi adókról szóló törvény (Htv.) értelmében, melyet más törvény nem tilt, feltéve, hogy az adótárgyra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Ennek keretében számos új kérdés merül fel a helyi adórendszerrel, a települési adóval kapcsolatban. Többek között az, hogy a helyi adórendszer változásában milyen szerepet tölt be a települési adó. Mekkora a hajlandóság az új típusú adó bevezetésére az önkormányzatok részéről és melyek a legjellemzőbb megadóztatott adótárgyak? S mindez hogyan befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia alakulását? Tovább…  (Bordás Péter​)

Az Ombudsman a Kúriához fordult a települési adó ügyében

Szerző:

Az Ombudsman első alkalommal kezdeményezte egy újonnan megállapított települési adó megsemmisítést a Kúriánál. Balmazújváros rendelete a város illetékességi területéhez tartozó termőföldekre állapított meg települési adót. Egy magánszemély indítványában fordult az Ombudsmanhoz, melyben az kifogásolta, hogy szerinte a rendelet a kettős adóztatás tilalmába ütközik. Székely László megállapította, hogy mind a kárenyhítési hozzájárulás, mind a mezőőri járulék is … Olvass tovább