Van-e jó megoldás?

Bár „kényelmi” szempontból a szolgáltató számára a legjobb megoldásnak a gyűjtőedény (kuka) űrmérete alapján való szemétdíj fizetés tűnik, és ezt fogadta el az alkotmánybíróság is annak idején, valójában nem teljesen felel meg „a szolgáltatásnak megfelelő díjfizetés” elvének. Főleg azért nem, mert egyrészt az adott méretű kuka nincs mindig tele, másrészt, ha pedig nem fér bele … Olvass tovább

Kategória Egyéb

Mennyit ér a közszolgáltatás? A hulladékkezelési díjszabás alkotmányos problémái

Szilágyi Emese Az alapvető alkotmányos követelményeknek a közszolgáltatások megszervezése során is érvényesülniük kell. A jogállamiság elvének és az emberi jogoknak az érvényre juttatása mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók érdekeinek védelme érdekében elengedhetetlen. A jogállamiság figyelembe vétele ugyanis alkalmas a közszolgáltatások természetében rejlő információs aszimmetria redukálására, illetve a korrupció kiküszöbölésének elősegítésére. A továbbiakban elsősorban a … Olvass tovább

Kategória Egyéb

Jogállami, de fenntartható?

Hozzászólás Szilágyi Emese: „Mennyit ér a közszolgáltatás? A hulladékkezelési díjszabás alkotmányos problémái” c. bejegyzéséhez   A hulladékkezelési közszolgáltatás díjszabásának az alkotmányossági problémái igen sokrétűek. A rendszerváltástól kezdve (a 2000. évi XLIII. törvénnyel megvalósított, átfogó szabályozást megelőzően és azt követően is) számtalan alkotmánybírósági döntés és ombudsmani jelentés jelzi ezt, minden más körülménynél jobban.  Szilágyi Emese helyesen … Olvass tovább

Kategória Egyéb

Félreértett hatáskörök… avagy nemzetközi jog-e a kvóta-határozat?

A migrációs válság igen erősen próbára teszi az európai egység tartópilléreit. Az integráció történetében talán soha ilyen intenzitással nem merült fel az EU tagállamoktól elvárható szolidaritás kérdése, illetve, hogy ki és mennyiben felelős a kapcsolódó feladatok ellátásáért. És persze nem csupán a „feladatok tologatásáról” van szó. A migrációs válság európai szinten kínált megoldásaival szembeni ellenállás hatalmi, politikai érdekek érvényesítésének is az eszköze. Éppen ezért az Unió egy-egy lépésére meglehetősen extrém tagállami válaszok születhetnek. Ennek egyik példája az összefoglalóban tárgyalt kvótareferendum is.

Okos. De megéri …?

Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments

MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága az MNB felsőoktatási szerepéről

Az MTA IX. Osztályának Közgazdaságtudományi Bizottsága 2015. december 10-én állásfoglalást fogadott el a Magyar Nemzeti Banknak és Alapítványainak a magyar gazdaságtudományi felsőoktatást, kutatást és publikálást érintő tevékenységéről. Az MTA honlapján 2016. január 22-én közzétett állásfoglalás szövege itt olvasható.

Hozzászólás az „Üzenet mai iskoláinkba” c. bejegyzéséhez

Szilágyi Emese hozzászólása Pénzes Ferenc: Üzenet mai iskoláinkba c. bejegyzéséhez   A közoktatási rendszer átalakítása – csakúgy, mint az államszervezet átalakításának számos más eleme – a rendszer centralizálását hozta magával. A köznevelési törvény hivatalos indokolása is egyértelmű szembehelyezkedést jelez a korábbi, decentralizációs ideálképpel: „A magyar köznevelés történetének elmúlt évtizedei a kommunista diktatúrától a rendszerváltozással bekövetkező … Olvass tovább

Alapjog, de hogyan? [2015. 08. 30.]

Hozzászólás Szilágyi János Ede „Vízhez való jog…” c. bejegyzéséhez   Péteri Gábor   Amikor a városban palackos vizet osztanak a nagy meleg miatt és a Tisza felső szakaszán az alacsony vízállás miatt át lehet gázolni, akkor valóban érdemes a vízhez való jog alapjait végiggondolni. Ehhez Szilágyi János Ede blog-bejegyzéséből nagyon pontos leírást kapuk arról, hogy … Olvass tovább

Hozzászólás a „Kié a közjog?” c. bejegyzéséhez [2015. 09. 30.]

Hozzászólás Horváth M. Tamás Kié a közjog? c. bejegyzéséhez Tóth Judit   Kié a közjog? – tette fel a kérdés Horváth M. Tamás. Azé, aki megműveli, vagy aki kisajátítja? Az első lehetőség visszautal arra az alkotmányos elvre, miszerint tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, sőt tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak … Olvass tovább