Nyolc éve állami kézben az alapfokú oktatás

Az elmúlt évtizedben jelentős változáson esett át a magyar oktatási rendszer, mind szakmailag, módszertanilag, mind szervezetileg. 2013-tól 2017-ig két ütemben ment végbe az iskolák államosítása, melynek során a fenntartói jogok először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központokhoz, majd 2016-tól egy decentralizációs folyamat eredményeképpen felállításra került Tankerületi Központokhoz került. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy vajon jó döntésnek bizonyult-e az iskolák állami kézbe adása, meghozta-e a várt eredményt? Tovább… (Imre-Erdős Szilvia)

Védőoltásellenes panasz ügyében döntött az AB

Mára számos védőoltás beadása kötelező, melyeket az állam költségvetési forrásból támogat, így minden állampolgár számára ingyenesen biztosítottak. Azonban egyre több azoknak a szülőknek a száma, akik megtagadják a gyermekük részére a védőoltás beadását. Egy ilyen ügyben kellett állást foglalnia az Alkotmánybíróságnak is. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg azt. Tovább… (Salya Fruzsina)

Új jelentés a PISA 2015-felmérés eredményeiről: együttműködés és probléma-megoldás

Az OECD november 21-én tette közzé a 2015-ös PISA-felmérés eredményeit bemutató ötödik jelentését, amelynek tárgyát ezúttal a diákok együttműködési és probléma-megoldási készségeinek vizsgálata képezte. A jelentés bevezetője szerint a kollaboráció jelentősége elsősorban abból fakad, hogy a munkáltatóknak olyan munkavállalókra van szükségük, akik képesek a munkájuk során felmerülő problémákat másokkal együttműködve megoldani. A felmérés eredményei alapján az OECD-tagországok közül Szingapúr, valamint Japán diákjai teljesítettek a legjobban az együttműködő probléma-megoldás terén. Tovább… (Szilágyi Dániel)

Lex Taigetosz – Megoldás egy rendszerszintű problémára?

112 igen, 56 nem szavazattal fogadta el május 30-án a parlament, a Köztársasági Elnök pedig június 9-én írta alá a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól, így akár 2018-tól meg is buktathatóak. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy – megfelelő számú szakember híján – ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Tovább…

Felnőttképzéssel a társadalmi kirekesztettség ellen?

Hogyan lehet a gyerekkori fizikai, mentális, érzelmi, szociális hiányokat később behozni? Mikor lehet kulcságazat a felnőttképzés? Túlszabályozott-e a felnőttképzés? Miért nincs rá elég költségvetési pénz vagy adó-szabályokkal kellene inkább ösztönözni, önfenntartóvá tenni a képzést? Miért nincs több résztvevő a képzésben? Hol van a sok uniós képzési támogatás? Ezekre keressük a választ az EDUMAP (Horizon 2020) projekt segítségével is. Tovább… (Tóth Judit)

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább…

Iskolatej – mint állami közszolgáltatás

Az új tanév beköszöntével ismét aktuálissá vált az iskolatej kérdése. Vajon jár-e iskolatej minden óvodásnak és kisiskolásnak? Vajon az idei tanév hozott-e ezen a téren valamilyen változást? Az ügy jelenlegi állása A KLIK legfrissebb, szeptember 1-én közzétett sajtóközleménye szerint egyetlen gyermek sem marad ki az iskolatej programból. „Tévesek, és hangulatkeltőek azok a sajtóinformációk, hogy bárki … Olvass tovább

A sérülékeny csoportok oktatáshoz való joga az Európai Unióban

A társadalmilag sérülékeny csoport koncepciója az európai jogi színtéren elsőként az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában jelent meg. A fórum eredetileg a roma kisebbség vonatkozásában alkalmazta a fogalmat, későbbi döntéseiben azonban más csoportok – így az értelmi fogyatékossággal élők, a HIV-fertőzöttek, valamint a menedékkérők – kapcsán is felhívta a figyelmet azok sérülékenységére. Tovább… (Szilágyi Dániel)

Csak az válhatna köztisztviselővé, aki diplomáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezte

Egy, a Vasárnapi Hírek 2016. január 30.-i lapszámában megjelent cikk szerint a bürokráciacsökkentés célkitűzésének hátterében a kormányzat azon törekvése áll, hogy a jelenlegi független köztisztviselői kart egy lojális köztisztviselőkből álló gárda váltsa fel. E célkitűzés jegyében csak az válhatna köztisztviselővé, aki diplomáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezte, vagy legalább átesett egy „kiegészítő képzésen”. A bürokráciacsökkentés … Olvass tovább