Államtudomány

Globális hatások és (ön)kormányzati szerepek a XXI. század elején

Szerző:

Nyilvánvalóvá vált a XX. század globális gazdaságában, hogy az új jelenségek új kihívások elé állítják a kormányzást, így a helyi kormányzati egységek működését is. Míg nálunk a szocializmus meghatározó eszméje terjedt, addig az 1970-es évektől a fejlett nyugati államokban a neoklasszikus irányzat vált meghatározóvá, mely a kormányzati szektor leépítését, a magán szféra előtérbe helyezését hangsúlyozta a XX. században folyamatosan növekvő állami szerepekkel szemben. Jelen írás a globális hatások következtében végbemenő folyamatokat vizsgálja a helyi önkormányzatok közpénzügyi szemszögéből.  Tovább… (Bordás Péter)

Az Alaptörvény gyakorlata és az európai konstitutcionalizmus

Szerző:

A hazai alkotmányosság őre az Alkotmánybíróság. Számos esetben bizonyosodott azonban be, hogy az emberi jogok e testület által garantált védelmi szintje elmarad az európai közös minimumtól. Az EJEB döntései idehaza is egyre több, politikailag érzékeny ügyben hozzák kellemetlen helyzetbe a kormányt és a jogalkotót, amelynek hatására már az Egyezményből való kilépés gondolata is felmerült. Nem kell azonban a hazai jogalkotónak ilyen drasztikus megoldásokhoz folyamodnia annak elérése érdekében, hogy kibújhasson a strasbourgi testület döntéseinek végrehajtása alól. Tovább... (Szilágyi Emese)

A jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége

Szerző:

2017. június 14-én került megrendezésre az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett tudományos vitaülés, melynek témája a jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége volt. A rendezvény alapgondolatát az a kérdés adta, hogy hogyan beszélhetünk a mai társadalmi, gazdasági, kulturális egyenlőtlenségek láttán jogegyenlőségről, a joghoz való hozzáféréséről, tisztességes eljárásról szakszerűtlenül megalkotott jogszabályok mellett. A jogszabálytervezetek sem előzetes, sem párhuzamos, sem utólagos vizsgálata nem tudott gyakorlattá válni Magyarországon – mindez nagy részben a kormányzás módjából, kultúrájából, hagyományaiból adódik. Tovább… (Bartha Ildikó – Bordás Péter)

A bürokrácia, barát vagy ellenség

Szerző:

A közigazgatási bürokráciacsökkentés az aktuálpolitika örökös beszédtémája, vesszőparipa, mely újra és újra meglovagolható. Nincs ez másként ma sem: a kormányzati kommunikáció vissza-visszatérő ígérete a túl nagyra nőtt állami bürokrácia „visszanyírása”. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a bürokráciacsökkentés jelszava vajon ténylegesen összhangban van-e a háttérben folyó történésekkel; valamint szükséges-e és egyáltalán jó ötletnek tekinthető-e a beígért mértékű szervezeti leépítés? Tovább… (Józsa Zoltán – Bartha Ildikó)

Állami szerepvállalások a Párizsi Klímaegyezmény vonatkozásában

Szerző:

A Párizsi Klímaegyezményt a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. Magyarország és az Európai Unió hat másik tagállama – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia– október 5-én ratifikálta a megállapodást. A megállapodás fő célkitűzése, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja, és folytatja … Olvass tovább

A közterület-felügyelet nem bírságolhat a térfigyelő-kamerák felvételei alapján

Szerző:

Nyilatkozott a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának feje a fővárosi közlekedési bírságolásokról: a hivatal értelmezésében a kizárólag a közterület felügyeleti kamerák által rögzített szabálysértések esetében nem kötelező a bíráság megfizetése. – Pető György egyébiránt a néhány napja esett háttérbeszélgetésben azt is hozzátette, hogy ő maga sem fizetne azoknak az autósoknak a helyében, akik így buknak le. … Olvass tovább

Újabb fejlemény a közigazgatási bíráskodás kérdésében: megszületett a közigazgatási perrendtartás!

Szerző:

Az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított rendelkezéseket korrigálva az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási perrendtartást, amit 2017. március elsején a Magyar Közlönyben kihirdettek. Előzmények Blogunk már többször beszámolt a közigazgatási bíráskodást érintő fejleményekről, reformtörekvésekről. Jelenleg úgy tűnik, hogy az önálló szervezetrendszer kialakítása elmaradt, itt az elsöprő változások megdőlni látszanak, viszont az önálló közigazgatási perrendtartás megszületett. Ez sem … Olvass tovább

Újabb fejlemény a rendőrök képmása ügyében

Szerző:

Az Alkotmánybíróság 2017.02.17-én újból döntött a rendőrök képmása ügyében – amely egy hozzá nemrég beérkezett indítvány nyomán ismételten a napirendjére került. Az AB IV/1612/2016 számú határozatával lényegében elismerte az indítvány alapos voltát, azaz alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az ügyben alapul fekvő kúriai döntést. Néhány hónapja arról értesülhettünk, hogy az AB határozatában nyíltan amellett foglalt állást, … Olvass tovább

„Péntek 13” és a közigazgatási perrendtartás. Alaptörvény-ellenes a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény

Szerző:

A közigazgatási bíráskodás rögös útja tovább folytatódik, itt a „következő állomás”.  2016. december 6-án az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, ami közigazgatási felsőbíróságot állított volna fel. A köztársasági elnök azonban erre az új intézményre vonatkozó rendelkezéseket nem tartotta összeegyeztethetőnek az Alaptörvénnyel, így a törvényt nem írta alá és az Alkotmánybírósághoz fordult. Előzmények A … Olvass tovább

„Őszi piknik” – Közjavak Hallgatói Workshop

Szerző:

A MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport rendszeresen tart konzultatív üléseket, melynek egyik eleme az immáron hagyománnyá váló „Hallgatói Workshop” elnevezésű nyilvános, tudományos ülése. A legutóbbi, 2016. november 15-én tartott „Őszi piknik” elnevezésű rendezvény rendhagyó volt abból a szempontból is, hogy a DE Praetor Szakkollégium „A kormányzás kihívásai” című műhelyének alakuló ülése is volt egyben. Tovább…