Civil szervezetek

Civil törvénnyel kapcsolatos népszavazás megengedhetőségéről döntött a Kúria

Szerző:

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte a népszavazási kérdés hitelesítése útján, mivel szerinte az NVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás. A kérelmező szerint a népszavazásra feltett kérdés egyértelmű, s a NVB határozata egy többszörös feltételezésen alapuló megfontolással támasztja alá az egyértelműség követelményének megsértését. Tovább… (Lovas Dóra)

Janus-arcú önrendelkezési jog: jár-e Katalóniának függetlenség a nemzetközi jog alapján?

Szerző:

A nemzetközi jog egyik ius cogense a népek és nemzetek önrendelkezési joga. Ugyanakkor számos bizonytalansági faktor övezi e jogot, így a katalán helyzetet is.  Pontosan a jog tartalmának tisztázatlansága miatt jelentős szerepet játszik a nemzetközi politika, a többi állam hozzáállása is a függetlenedés kérdéséhez, viszont a jelenlegi nemzetközi közhangulat nem a katalánoknak kedvez. Az, hogy a katalánok nemzetként tekintenek magukra, míg a spanyolok nemzetiségként tekintenek rájuk, szintén ékes példája a fogalmak tisztázatlanságából fakadó bizonytalanságnak. Tovább… (Csákó Tímea)

 

Uniós jogot sért a civil törvény, avagy új szakaszba lépett a kötelezettségszegési eljárás

Szerző:

Az országgyűlés által júniusban elfogadott, alig több, mint három hónapja hatályos új civil törvény előírja, hogy azoknak a szervezetek, amelyek egy évben 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldi forrásból, regisztrálniuk kell, és „külföldről támogatott szervezetként” kell feltüntetniük magukat. A Magyarország által előterjesztett érvelés gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak. Tovább… (Horváth Bettina)

A jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége

Szerző:

2017. június 14-én került megrendezésre az MTA ÁJB Közjogi Albizottsága által szervezett tudományos vitaülés, melynek témája a jogalkotás szakszerűsége és a jog közérthetősége volt. A rendezvény alapgondolatát az a kérdés adta, hogy hogyan beszélhetünk a mai társadalmi, gazdasági, kulturális egyenlőtlenségek láttán jogegyenlőségről, a joghoz való hozzáféréséről, tisztességes eljárásról szakszerűtlenül megalkotott jogszabályok mellett. A jogszabálytervezetek sem előzetes, sem párhuzamos, sem utólagos vizsgálata nem tudott gyakorlattá válni Magyarországon – mindez nagy részben a kormányzás módjából, kultúrájából, hagyományaiból adódik. Tovább… (Bartha Ildikó – Bordás Péter)

Lex Taigetosz – Megoldás egy rendszerszintű problémára?

Szerző:

112 igen, 56 nem szavazattal fogadta el május 30-án a parlament, a Köztársasági Elnök pedig június 9-én írta alá a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól, így akár 2018-tól meg is buktathatóak. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy – megfelelő számú szakember híján – ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Tovább…

Az egyházügyi fiaskó utózöngéje: döntött az EJEB az Evangéliumi Testvérközösség ügyében

Szerző:

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017. április 25-én tette közzé a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség v. Magyarország ügyben hozott ítéletét, amelyben hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést ítélt meg az Evangéliumi Testvérközösségnek, amely több más kisegyházhoz hasonlóan, a 2011-es egyházügyi törvény hatálybalépése következtében elvesztette bevett egyházi minősítését és az ezzel járó bevételi forrásoktól is elesett. … Olvass tovább

Civil formák a köz védelmében

Szerző:

A közrendet, közbiztonságot érintő veszélyek, kockázati tényezők és védelmi szükségletek köre folyamatosan változik. A jelenkori kihívások újfajta megközelítést és megoldásokat igényelnek és ezzel átalakul a magánszektor (köz)biztonság védelmében játszott szerepe is. Mindennek eredményeképpen a rendészeti feladatok és szervek köre folyamatosan bővül – ennek példáit mutatja be Tóth Judit írása is. Tovább…

From formalism to merit: civil service reform in Romania

Szerző:

After its accession to the European Union on 1st January 2007, one of the most important objectives of Romania has been the convergence with the rest of EU members not only in nominal terms, but also in real ones: competitiveness, wealth, poverty reduction, institutional capacity. Almost ten years after EU accession, we can say that significant progress has been realized in many areas, but in terms of institutional capacity Romania is facing the opposite of convergence: the divergence. Read more… (Victor Giosan)

 

Alkotmánybírósági döntések a gyülekezési jogról és a devizahitelesekről

Szerző:

Július közepén az Alkotmánybíróság három szorosan összekapcsolódó döntést is hozott, melyek a gyülekezési joghoz, és a devizahitelesekhez kapcsolódnak: 2016. június 18-án az Alkotmánybíróság határozatában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése, továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság közigazgatási határozatát illetően hozott döntést. Egy másik ügyben, szintén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasszal kapcsolatban … Olvass tovább

Alaptörvény-ellenes a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása

Szerző:

Előzetes normakontroll eljárásban mondta ki az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (2013. évi CXXXIX.) módosításának alaptörvény-ellenességét.  A határozatról Az I/494/2016 Ab. határozat az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát a köztársasági elnök előterjesztése nyomán látta el. A testület 22 igenlő szavazattal – egy párhuzamos indoklással és két … Olvass tovább