Energiaellátás

Természeti (isteni) törvényeket sért az ember alkotta jog?

Szerző:

A nemzetközi tudományos közösség széles körben elismert tagjai között (pl. Will Steffen; Johan Rockstorm; John Dearing; Anthony Barnosky; Peter Sale; stb.) lényegében konszenzus van abban a tekintetben, hogy az emberi tevékenység olyan mértékben károsította a Föld ökoszisztéma rendszereit, hogy a bolygó hamarosan már nem tudja biztosítani az emberiség számára a biztonságos létezési feltételeket. Mindez arra enged következtetni, hogy a környezeti problémák kezelésére alkotott jogszabályok kudarcot vallottak. Tovább… (Bányai Orsolya)

Vertikális kertészet? – mint a kormányzás egyik új kihívása

Szerző:

Napjainkban elképesztően gyors tempóban növekszik a népesség, ami miatt rövid időn belül a rendelkezésre álló termőföldek nem tudják majd kielégíteni a megnövekedett igényeket, ezzel pedig új kihívás elé állítják az egyes kormányzatokat. A szakértők dolgoznak a megfelelő megoldáson, amelyhez a modernkor technikai vívmányai nagy segítséget nyújtanak. Az újfajta innovatív termesztés megvalósítására jó néhány kísérlet történt már és szinte kivétel nélkül mindegyik hozta a várt eredményt. Tovább… (Nagy Evelin Éva)

Összefoglaló minden idők legzöldebb klímakonferenciájáról

Szerző:

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves ülésére november első két hetében (2017. november 6-17.) került sor Bonnban. A bonni tanácskozás soros elnöki tisztséget ugyan a Fidzsi-szigetek töltötte be, de mivel a Csendes-óceáni szigetállam nem tudott megrendezni egy ekkora konferenciát, ezért Németország átvállalta tőle a feladatot. A konferenciát azért rendezték éppen Bonnban, mert ott működik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkársága. Tovább… (Horváth Bettina)

Nukleáris reneszánsz a Kutatók éjszakáján

Szerző:

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar idén is csatlakozott a 2017. szeptember 29-én megrendezésre került Kutatók éjszakája rendezvénysorozathoz. A Karon működő MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport külön programmal készült az eseményre. A tavalyi hagyományt folytatva az energia és környezet tematikájú kutatási területből idén a nukleáris energiát vették górcső alá. „Nukleáris reneszánsz” címmel az atomenergia közszolgáltatásokban betöltött szerepével és a Paks II. beruházással foglalkoztak. Tovább… (Valentényi-Szilágyi Bernadett)

Single(?) market? Reguláció és uniós politikák változásai – tudományos vitaülés

Szerző:

A piaci tevékenységek működtetésének szabályozási környezete, a reguláció különböző „színtereinek” szerepe Európa-szerte átalakulóban van. Míg a megelőző két évtizedet inkább a nemzetközi piacnyitás akadályainak elhárítására törekvés és az integrációk erősödése jellemezte, utóbb a liberalizáció ellenében átértékelődnek a korábban korlátozásra ítélt kormányzati fellépési eszközök, hangsúlyosabbá téve az ezeket – ténylegesen vagy formálisan – megalapozó társadalmi megfontolásokat is. (A vita időpontja: 2017. június 29. 10.00 óra) Tovább…

A Paks II. beruházás versenyjogi szabályok szerinti megítélése

Szerző:

A Paks II. beruházás bejelentésekor az Európai Uniónak számos aggálya merült fel, mivel véleménye szerint az ellentétes lehet az integráció energiapolitikai irányelveivel, illetve a közbeszerzésekre és a tiltott állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal is. A bogbejegyzésben ezen utóbbi kérdéskört járom körbe, elemzem az Európai Bizottság megállapításait és az azokból levont következtetéseit. Tovább… (Lovas Dóra)

Energiaadó vagy valami más? A környezetvédelmi közterhek hatásmechanizmusáról

Szerző:

A gazdasági növekedés egyre nagyobb környezeti terhet ró a Föld ökoszisztémájára, ezért egyre fontosabbá válik a környezetpolitikai szabályozás. Az államnak szabályoznia kell a piaci viszonyokat a környezet védelme érdekében, a kérdés azonban a „hogyan”-on van. Jelen tanulmány a környezeti adók szerepével foglalkozik: mennyire hatékony, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az, ha az állam adóztatás útján törekszik a környezetvédelmi érdekek érvényesítésére. Tovább… (Bartha Ildikó – Nagy Zoltán)

„Atomjaira szedheti” Brüsszel a törvénymódosítást

Szerző:

Kiindulópont: az atomtörvény módosítása Az Országgyűlés 2016 december elején szavazta meg az atomtörvény módosítását, amely arra hatalmazza fel a kormányt, hogy saját hatáskörben, rendelet kibocsátásával egyedileg eltérjen az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezésről szóló határozataitól az építés alatt álló atomerőmű vagy radioaktívhulladék-tárolók esetében. Probléma A 2016. decemberi módosítás több sebből is vérzik. Egyrészt problémás a kormány … Olvass tovább

Az Európai Bizottság növekvő szerepe az energiaügyi megállapodások megkötésében

Szerző:

Az Európai Bizottság 2016. december 7-én közzétett sajtónyilatkozatában üdvözölte az Európai Parlament és Tanács megállapodását arról, hogy a földgáz és a kőolaj tárgyában a tagállamok által harmadik országokkal megkötni kívánt kormányközi megállapodásokat a jövőben azok aláírása előtt a Bizottságnak véleményezésre kell megküldeni. A jelenleg hatályos (2012-ben elfogadott) szabályozás ugyanis kizárólag arra kötelezi a tagállamokat, hogy … Olvass tovább

Ros(s)zatom szerződés – avagy Paks II. engedélyezéséhez vezető szövevényes út

Szerző:

Az alábbi rövid összefoglalóban azt a hosszú folyamatot kívánom bemutatni, melynek eredményeként az Európai Bizottság végül rábólintott, és engedélyezte a paksi atomerőmű bővítésének megvalósítását. A paksi atomerőmű bővítésének gondolata egészen 2009-re nyúlik vissza, amikor a parlament egy országgyűlési határozattal döntött a bővítés előkészítéséről. Ezt követően több kormányhatározat is született a projekthez kapcsolódóan, melyek – többek … Olvass tovább