A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább…

„Ki melegedni akar, füstöt is szenvedje.”

A távfűtés környezet- illetve klímavédelmi szempontból előnyösebb a hagyományos fűtésnél, ezért előnyben részesítéséhez közérdek fűződik. E közérdek érvényesítését a központi szabályozás nem valósítja meg, ugyanakkor a helyi önkormányzatok kezét gúzsba köti. Fodor László írása ezt a feszültségpontot, illetve lehetséges megoldását vizsgálja. Tovább…

A végleg kivonulni készülő Engie pert indít a Magyar Állam ellen

Tout est bien qui finit bien…? /Minden jó, ha a vége jó…? / – A végleg kivonulni készülő Engie pert indít a Magyar Állam ellen   A francia Engie (korábbi nevén GDF Suez) a Reuters kérdésére megerősítette: választott bírósági eljárást indítottak a Magyar Állammal szemben, amely féllel tárgyalásokat is folytatnak magyarországi gázhálózataik eladását illetően. Où … Olvass tovább

Okos. De megéri …?

Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments
Fodor László bejegyzéséből igen alapos áttekintést kaphattunk – nem csak arról, hogy az „okos mérés” rendszere miként járulhat hozzá az energiatakarékosság globális célkitűzéséhez és végső soron egyes közszolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, hanem a kapcsolódó szabályozási kihívásokról is. Az írás további kérdésekre is utal, amelyeket később szintén érdemes lehet részletes elemzés tárgyává tenni. Ilyen például, hogy a bejegyzésben is idézett ambiciózus uniós célkitűzések mennyiben tűnnek reálisnak az eddigi okos mérős projekteket, európai beruházásokat nézve. Milyen költség-megosztási megoldások, támogatási mechanizmusok lehetnek hatékonyak ennek ösztönzésére? Milyen további tényezők, folyamatok, állami beavatkozási formák (mint pl. a bejegyzésben is említett „rezsicsökkentés”) teszik e megoldásokat működőképessé vagy éppen életképtelenné? Kik a nyertesek és a vesztesek az „intelligens beruházások” piacán? Az alábbi ábra (bár 2011-es adatokra épül, az arányokat tekintve ma is irányadó) számszerűsítve mutatja, hogy az intelligens hálózatokba való beruházás terén Európa-szerte jelentős különbségek vannak (elsősorban a kelet-közép-európai országok lemaradása látszik egyértelműen): – See more at: http://www.kozjavak.hu/hu/nekunk-nyolc-hogy-allunk-az-okos-meressel#comments

Nekünk nyolc? – Hogy állunk az okos méréssel?

Az okos mérésnek több ágazatban, de különösen a villamos energia szolgáltatás terén van ma aktualitása. Ez a szektor kiemelést érdemel azért is, mert az Európai Unió klímapolitikai célkitűzései elsősorban rá vonatkoznak. Okos hálózatok nélkül e célok aligha teljesíthetők. De vajon milyen kilátásai, illetve szabályozási kihívásai vannak a rendszer bevezetésének az EU-ban és Magyarországon? Tovább… (Fodor László)

Növekszik az energiabiztonság a transzeurópai energiahálózat fejlesztésével

Az Európai Bizottság január 19-én közzétett sajtónyilatkozata szerint az Európai Unió tagállamai hozzájárultak ahhoz, hogy az Unió 217 millió eurót fektessen a transzeurópai energiahálózatokkal kapcsolatos egyes kulcsfontosságú programokba, elsősorban Közép- és Dél-Európában. Összesen 15 projekt került kiválasztásra, amelyek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), egy uniós infrastruktúra-finanszírozási program keretében jelentkeztek a támogatásra. A kiválasztott programok célja, … Olvass tovább

Villamosenergia szektor – tiltott állami támogatás ügyében döntött az Európai Unió Bírósága

Október 1-jén a C-357/14 P. sz. ügyben meghozott döntésével az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: Bíróság) véglegesen lezárta a tiltott állami támogatás okán, még 2004 tavaszán indult eljárást, melyet a Bizottság kezdeményezett „valamely közvállalkozás és egyes villamosenergia‑termelők között megkötött villamosenergia‑vásárlási megállapodások” címén, melyek hatása a Bizottság álláspontja szerint összeegyeztethetetlen volt az EU jogrendjével. Előzmény: A kilencvenes … Olvass tovább