Felsőoktatás

Néhány gondolat a PPP konstrukció szabályozásához

Szerző:

Az írásom Varga Judit a PPP témájában született problémafelvető cikkéhez kapcsolódik, amelyben felteszi a kérdést, hogy egy életképtelen konstrukcióról van szó vagy egy lehetséges alternatíváról a közösségi igények kielégítésében. A kérdés nagyon is aktuálissá vált mind nemzetközi, mind hazai szinten a gazdasági válságot követően. A szerző az írásában több problémát is felvet a témával kapcsolatban, amelyekhez néhány gondolatot fűzök hozzá. Tovább… (Nagy Zoltán)

Újabb fejlemények a CEU-ügyben

Szerző:

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017 áprilisában elfogadott módosításai lényegesen megnehezítették a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését. Az Európai Bizottság egy – jelenleg is folyamatban lévő – kötelezettségszegési eljárás keretében hívta fel a magyar kormányzat figyelmét arra, hogy a törvénymódosítás aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét Magyarországon, megsértve ezáltal a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságát és azon szabadságukat, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Tovább… (Szilágyi Dániel)

Felnőttképzéssel a társadalmi kirekesztettség ellen?

Szerző:

Hogyan lehet a gyerekkori fizikai, mentális, érzelmi, szociális hiányokat később behozni? Mikor lehet kulcságazat a felnőttképzés? Túlszabályozott-e a felnőttképzés? Miért nincs rá elég költségvetési pénz vagy adó-szabályokkal kellene inkább ösztönözni, önfenntartóvá tenni a képzést? Miért nincs több résztvevő a képzésben? Hol van a sok uniós képzési támogatás? Ezekre keressük a választ az EDUMAP (Horizon 2020) projekt segítségével is. Tovább… (Tóth Judit)

Lex CEU, avagy a szabad oktatáshoz való jog kérdése

Szerző:

2017. április 4-én a magyar parlament 123 igen és 38 nem szavazattal elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely sokak szerint a Közép-Európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítését célozza.  A döntés ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg. A blogbejegyzés ezt a kérdéskört járja körbe, kitérve csak a leglényegesebb pontokra. Tovább… (Lovas Dóra)  

„Egyet előre és kettőt hátra”? – az iskolaszövetkezeti diákmunka szabályozásának változó ritmusa

Szerző:

Az iskolaszövetkezetek által szervezett diákmunka legfőbb sajátossága, hogy nem két, hanem három fél jogviszonyára épül. Az igazi hungarikumnak tekinthető konstrukció – amelyhez valóban nincs hasonló piaci szerepet elért nemzetközi minta – kifejezett küldetése, hogy a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására építve, már a diákévek alatt, az oktatási rendszer kiegészítéseként bevezesse a fiatalokat a munka világába. 2016. szeptember 1-jei hatállyal jelentős módosítások következtek be e területen. Tovább… (Kanyuk Petra)

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

Szerző:

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább…

Csak az válhatna köztisztviselővé, aki diplomáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezte

Szerző:

Egy, a Vasárnapi Hírek 2016. január 30.-i lapszámában megjelent cikk szerint a bürokráciacsökkentés célkitűzésének hátterében a kormányzat azon törekvése áll, hogy a jelenlegi független köztisztviselői kart egy lojális köztisztviselőkből álló gárda váltsa fel. E célkitűzés jegyében csak az válhatna köztisztviselővé, aki diplomáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerezte, vagy legalább átesett egy „kiegészítő képzésen”. A bürokráciacsökkentés … Olvass tovább

MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága az MNB felsőoktatási szerepéről

Szerző:

Az MTA IX. Osztályának Közgazdaságtudományi Bizottsága 2015. december 10-én állásfoglalást fogadott el a Magyar Nemzeti Banknak és Alapítványainak a magyar gazdaságtudományi felsőoktatást, kutatást és publikálást érintő tevékenységéről. Az MTA honlapján 2016. január 22-én közzétett állásfoglalás szövege itt olvasható.

Hozzászólás a „Kié a közjog?” c. bejegyzéséhez [2015. 09. 30.]

Szerző:

Hozzászólás Horváth M. Tamás Kié a közjog? c. bejegyzéséhez Tóth Judit   Kié a közjog? – tette fel a kérdés Horváth M. Tamás. Azé, aki megműveli, vagy aki kisajátítja? Az első lehetőség visszautal arra az alkotmányos elvre, miszerint tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, sőt tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak … Olvass tovább