Gyermekszakellátás fejlesztése – igény vagy szükség?

A gyermekek testi, lelki és mentális egészségének megőrzése az emberiség jövőjének egyik záloga, a gyermekek egészségügyi, oktatási, vagy kulturális fejlesztésével társadalmunk pilléreit erősítjük meg. 2015-ben az ENSZ főtitkára bemutatta azt a 17 pontos agendát, amely elvek mentén 2030-ra át kell alakítanunk az életünket a fentarthatóság biztosítása érdekében. Ebben a listában a 3. pontként emeli ki a minden korosztály számára elérhető egészség és jólét szükségességét. A koronavírus járvány felszínre hozta hazánk egészségügyi rendszerének a törékenységét, rávilágított számos, a felszín alatt megbújó, régóta fennálló problémára, amely például a gyermekszakellátás működését is veszélyezteti. Tovább… (Hendrik Zoltán – Lovas Dóra)

A migráció társadalmi és gazdasági hatása, különös tekintettel Németországra

A ki- és bevándorlás kérdése manapság egyre komolyabb figyelmet kap a politikai, gazdasági és kulturális életben egyaránt. Európa nyugati államaiba 1945 után indult el a tömeges bevándorlás, az ún. vendégmunkás-programok, illetve az egykori gyarmatok függetlenedésének eredményeképpen. Ekkor a vándorlás oka még a munkaszerzés, illetve állampolgárság megszerzése volt. Az 1970-es években bekövetkező gazdasági világválság vetett véget a bevándorlás dinamikusságának, amely csak az 1990-es években indult meg újra, az egykori szocialista országok politikai és gazdasági átalakulása, az etnikai konfliktusok és a polgárháborúk, valamint a természeti katasztrófák megnövekedése miatt. Tovább… (Lovas Dóra)

Alaptörvény módosítási javaslat a hajléktalanság megtiltásának megteremtése érdekében

A statisztikai adatok alapján Magyarországon ma összesen 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, mely szám két évvel ezelőtt 63 660 fő volt. A hajléktalanság „megszüntetéséről” szóló jogi szabályozását a Kormány már több alkalommal megkísérelte véghezvinni. 2011-ben az új szabálysértési törvény felhatalmazást adott az önkormányzatoknak, hogy büntethetővé tegyék azt, ha valaki közterületen él (akár elzárás is). E szabályozást az Alkotmánybíróság 2012-ben érvénytelenítette. Tovább… (Lovas Dóra)

Elektronikus Egészségügyi szolgáltatási tér. Egy álom valóra válik…

2017 az egészségügy szempontjából sorsfordító évnek számíthat. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2016 decemberi közleménye szerint élesítésre kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely képes összekapcsolni a már most is működő kórházi rendszereket, valamint a háziorvosi- és patikarendszereket egy egységes platformon  keresztül. Ebben az évben kezdődik az egészségügyi szolgáltatók csatlakozási folyamata az elektronikus szolgáltatási … Olvass tovább

A közszolgáltatások megszervezése és politikái a változások tükrében

A különböző közszolgáltatások meghatározzák az emberek mindennapjait és az államok gazdasági helyzetére is hatással vannak. Ezért nem mindegy mennyiért, hogyan és milyen színvonalon nyújtják azokat.  A közszolgáltatások fő csoportjait átfogóan tárgyaló, most megjelent kötet a mára megváltozott irányultságú ágazatpolitikai trendek közös alapjait és jellemzőit vizsgálja, nem szokványos elméleti rendszerben, egyedi szerkesztési megoldásokkal. Tovább…

A Kúria rehabilitációs járadékkal kapcsolatos elvi határozata

Nemrégiben látott napvilágot a Kúria 6/2016. számú munkaügyi elvi határozata, ami a rehabilitációs járadékkal kapcsolatos igények részletszabályaira vonatkozó egyes kérdéseket tisztázza. A Kúra elsősorban a rehabilitációs járadékra való személyes jogra, valamint az anyagi jogi szabály jogutódlást kizáró rendelkezésére helyezte a hangsúlyt a határozat megalkotása során. Az évekig húzódó peres eljárás, ami egészen a kúriai szintig … Olvass tovább

Európai Bizottság: a foglalkoztatási és szociális fejleményekről (2015)

A „foglalkoztatási és szociális fejleményekről” szóló éves felmérés ismerteti a területen tapasztalható tendenciákat, az ezekből adódó kihívásokat és az alternatív szakpolitikai megoldásokat. A tanulmány pozitív változásokat tárt fel az EU-ban a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén, azonban a tagállamok közti differencia nem látszik csökkeni. A különbségek nagy része a humán tőke nem megfelelő allokációjából … Olvass tovább

A gyermekvédelmi jelzőrendszer kapcsolat-hálózati szempontú megközelítése – új értelmezhetőségi lehetőségek

A jelen tanulmány középpontjában a gyermekvédelmi jelzőrendszer áll. Az elmúlt évek során számos olyan fontos változás történt – gondoljunk itt akár a jogszabályi kontextus változásaira vagy a gyermekvédelmet érintő illetékességi terület, ezáltal a feladatszervezés módosulásaira – melyek hatást gyakoroltak a gyermekvédelmi jelzőrendszer mindennapi feladatellátására. Tovább… (Bertalan Imre)