Minek a mestere?

Magyarország domborzati térképén a főváros szembeötlő dominanciája mellett sok apró pont jelzi a településszerkezetben a kistelepülések, falvak meghatározó szerepét. 1990-ben, a közjogi rendszerváltás hajnalán valamennyi magyar település visszakapta önállóságát, így szabadon választhatta meg a település első számú vezetőjét is. Sok minden történt azóta, és a sikertörténetek mellett ott vannak azok a tapasztalatok is, melyek, ha nem is általánosíthatók, de jelzésértékkel bírnak a jövőbeli fejlesztések, az önkormányzati rendszer korszerűsítése szempontjából…Tovább… (Józsa Zoltán)

Szájkosár és póráz: kié itt a tér?

A szegedi önkormányzat 2017. január 1-én hatályba lépett rendelete új alapokra helyezte a közösségi együttélés szabályait a közel 170.000 lakosú városban. A jogszabály alapján a város öt, idegenforgalmi szempontból is frekventált tere kiemelt védelmet élvez: e területekről az ellentmondásos döntés voltaképpen kitiltotta a labdázni, piknikezni, szórakozni, vagy éppen kutyát sétáltatni vágyókat. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a kérdéses terek egyikén civilek kisebb csoportja demonstrált a szabad közterekért… Tovább… (Józsa Zoltán)

Centralizációs visszásságok a hulladékgazdálkodásban

Bár a hulladékgazdálkodás centralizációjának (ki)alakításával a blog már több ízben is foglalkozott, követve a fejleményeket – egyfelől  bemutatta az áprilisban működésbe kezdett, új állami hulladékgazdálkodási holding (NHKV Zrt.) céljait, másfelől e bevezetett rendszernek a tervezett működését. Az elhúzódó szervezési problémákra tekintettel azonban, a téma még mindig aktualitását éli, sőt az anyagiak vonatkozásában úgy tűnik, újabb … Olvass tovább

A hulladékgazdálkodás centralizációjának (újabb) céljairól

Bár a kormányzat már több lépést tett a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakítása végett, s épp egy éve már az átalakítás végét prognosztizálta, azonban most talán még jelentősebb beavatkozást eszközöl, hiszen egy, az egész országra kiterjedő holding alatt egyesíti a közszolgáltatók szakmai irányítását.  Január végén ugyanis bejegyzésre került egy   –  kizárólagos állami tulajdonban álló – gazdasági társaság … Olvass tovább

Alaptörvényellenes a rácsatlakozási díj önkormányzati megállapítása

Az alapvető jogok biztosa egy nemrég lefolytatott eljárásában megállapította egy települési önkormányzat rendeletének, valamint egy víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának Alaptörvénybe ütköző voltát. Az eljárás alapjául szolgáló tényállás lényege, hogy Jászárokszállás Település Önkormányzata rendeleti úton állapította meg az ivóvíz- és szennyvízhálózatra rácsatlakozni kívánó magánszemélyek által megfizetendő rácsatlakozási díj mértékét (280 000 Ft), valamint a díj megfizetésének módját. Továbbá a … Olvass tovább

Helyi adózás: a szükséges rossz?

A helyi önkormányzati rendszer mostani átalakításakor látszólag egy dolog nem változott: megmaradtak a helyi adók. Sőt a helyi költségvetési bevételek között még nőtt is a súlyuk, mivel a korábbi támogatásigényes önkormányzati feladatok jelentős részét központosították. Valójában azonban a települési adó bevezetésével és a helyi iparűzési adó felhasználásának megkötésével elindult a helyi adók átrendezése. Tovább… (Péteri Gábor)

Centralizációs lépések – az erős állam eszméje

„Mindent a népért, de nem a nép által.” A közelmúltban szemtanúi lehettünk az állam szerepéről szóló gondolkodás megváltozásának. A neoweberi ideál a jó kormányzás megvalósítását célozza. Bár a közigazgatásban és a közfeladatok ellátásában végbemenő változások e címke alatt zajlottak, a címke hamis és félrevezető. A mérleg egy irányba, az egyoldalú centralizáció irányába billen. Tovább… (Szilágyi Emese)

A Kúria döntése a fővárosi parkolási rendelet ügyében

A Kúria Önkormányzati Tanácsa 2015. szeptember 8-án meghozott Köf.5014/2015/4. számú határozatával megsemmisítette a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályairól szóló 30/2010. (VI. 4.) fővárosi közgyűlési rendelet egyes, határidőkre vonatkozó rendelkezéseit. A határozat jelentőségét az adja, hogy indokolása a bírósági gyakorlatban is érvényre … Olvass tovább

Kísérletezgetünk: önkormányzati feladatfinanszírozás

Az új önkormányzati törvény pénzügyi csodafegyvere volt a feladatfinanszírozás. Azt ígérte, hogy a kötelező önkormányzati feladatok működési kiadásait „feladatalapú” állami hozzájárulás fogja fedezni. Ezt természetesen mind az önkormányzatok, mind a minisztériumok támogatták – bár két teljesen eltérő értelmezés húzódott meg a feladatfinanszírozás fogalma mögött. De vajon mit is jelent nálunk a feladatfinanszírozás és végül a helyi vagy a központi kormányzat várakozásai teljesültek? Tovább… (Péteri Gábor)